Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javas... - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
4574 Az is elhangzott a bizottsági ülésen, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi - és azt gondolom, ez igaz minden ellenzéki pártra - ennél a javaslatnál sem dafke nem szavazzuk meg, hanem azért nem, mert számos kritikai észrevételünk van a kétharmados rendelkezésekkel kapcsolatban, és ezt el is mondtuk az általános vitában. Azaz mi partnerek vagyunk minden olyan javaslat támoga tásával, amely valóban az igazságszolgáltatás érdekeit szolgálja, de nem vagyunk partnerek abban, hogy egyébként a kormányzati érdekeket szolgáló és az igazságügyi érdekekkel, az igazságszolgáltatási érdekekkel a mi meglátásunk szerint ellentétes jogszabál yokat támogassunk. A másik, ami felmerült nemcsak az általános vitában, hanem a Törvényalkotási bizottság ülésén is, hogy jó volna, ha a kormány nem azután kezdeményezne egyeztetést, miután már benyújtotta a törvé nyjavaslatot, hanem előtte. Ugyanis én azt gondolom, az a helyes, ha közös javaslatként kívánunk valamit elfogadni, akkor nemcsak azokat a rendelkezéseket emeljük be ebbe a törvényjavaslatba és azokat a paragrafusokat nyitjuk meg az egyes törvények esetén, amelyek önök szerint fontosak, hanem azokat is, amelyek szerintünk fontosak. Például a bíróságok vonatkozásában mi kulcsfontosságúnak tartanánk azt, és ez szintén elhangzott a Törvényalkotási bizottság ülésén és a plenáris ülésen több frakció részéről, ho gy az OBH elnökének és a Kúria elnökének a pályázatok érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos jogköre megszűnjön. Ha ez például beépült volna a javaslatba, akkor nyilvánvalóan mi is nyitottabban állunk hozzá az önök által előterjesztett kétharmados rende lkezésekhez. A Törvényalkotási bizottság ülésén nagyjából ennyiről volt szó, úgyhogy én nem kívánom az előttem szóló képviselő úr hibáját elkövetni és arról is szólni, ami az én véleményem ezzel kapcsolatban, úgyhogy azt a frakciófelszólalásra hagyom majd. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! L. Simon László államtitkár úr mint előterjesztő jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a ki jelölt Igazságügyi bizottság előadót nem állított, a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Felszólalá sra következik Bárándy Gergely képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. DR. BÁRÁNDY GERGELY ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Most folytatnám a frakcióidőkeret terhére azokat a gondolatokat, amelyeket még szeretnék elmondani. A véleményünkkel kapcsolatban az előttünk fekvő módosító javaslatokról azokat nem kívánom ismételni, amiket az általános vitában elmondtam, csupán annyit szeretnék visszautalni az általános vitára, hogy államtitkár úr, akkor nem tudom, egyébként arra is kíváncsi lennék, hogy miért változ ott meg az előterjesztő személye, ha jól látom, és jól érzékelem, most a Miniszterelnökség képviseli ezt a javaslatot és nem az Igazságügyi Minisztérium, ennek nyilvánvalóan valami oka van. Majd államtitkár úr felvilágosít róla, hogy az igazságügyi tárgyú javaslatokat miért a Miniszterelnökség képviseli. Szóval, akkor Répássy államtitkár úr egy jó pár dologban cáfolta bekiabálással és egyébként más formában is azt, amit én mondtam. Az utolsó pontig utánanéztem annak, amit államtitkár úr mondott, és azt kell mondjam, hogy egyikben sem volt igaza. Nem volt igaza abban, hogy a törvényjavaslat nem tartalmazza azt, hogy ítélkezési gyakorlatnak számít a bírói későbbi határozott időre tartó kinevezés szempontjából az, ha a bíró ezt az időszakot nem a bíróságon, han em az Igazságügyi Minisztériumban berendelt bíróként tölti. Azt gondolom, hogy ez nem helyes. Mivel államtitkár úr akkor cáfolta, most szeretném ismét kiemelni és hangsúlyozni, hogy ez nem helyes. Az ítélkezési gyakorlatot azért követelik meg egy bírótól, hogy látható legyen az a határozatlan időtartamú kinevezése előtt, hogy alkalmase az ítélkezési munkára vagy nem.
