Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
4560 Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sallai R. Benedek képviselő úr, LMPképviselőcsoport: „A környezetvédelmi világnap a 2016os költségvetés tervezetének tükrében” címmel. Megadom a szót, 5 perces időkeretben. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm szépen a szót , elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagy szeretettel köszöntöm mind a 15 jelen lévő országgyűlési képviselőtársamat. Nagy öröm, hogy itt is szót ejthetünk a környezetvédelemről, hiszen sajnos úgy látszik, hogy egyre kevesebb az a té r, ahol ezekről a területekről beszélni lehet. 1972. június 5én Stockholmban a világ vezetői összeültek azzal kapcsolatban, hogy megállapítsák az „Ember és bioszféra” nemzetközi konferencián, hogy milyen szakadék felé rohan az emberiség, és mik azok a kör nyezeti kihívások, amelyekkel a XX. század végén szembesülniük kell a világ társadalmainak. A soksok megállapítást újabb és újabb egyezmények, együttműködések követték, és a civilizált világ jelentős része rájött arra, hogy az emberiségnek nincs jövője eg y olyan helyen, ahol az emberek egészséges környezethez való alapvető joga nem biztosított. A múlt héten volt az évfordulója ennek az „Ember és bioszféra” találkozónak, a múlt héten volt a környezetvédelmi világnap. Az előző napokban tartottuk meg a Fennta rtható fejlődés bizottságának ülését, ahol ellenzéki módosítókat tárgyalt a bizottság a költségvetés tervezetéhez, amelyekben környezet- és természetvédelmi költségeket szeretett volna növelni. Szerette volna, hogy az Illatos út ne csak egy politikai ígére t legyen, és ne pusztán az az 1,1 milliárd álljon rendelkezésre, hogy a konkrétan az emberi egészséget veszélyeztető környezeti kockázat felszámolása megtörténjen, hanem szerették volna az ellenzéki pártok azt, ha lehetőség szerint forrás kerül a konkrét k ármentesítésre, egészen a talajcseréig. Ugyanúgy Fazekas Sándor miniszter úrnak volt egy ígérete egy évvel ezelőtt, amikor a nemzeti parkoktól is elvették a működéshez szükséges alapvető forrásokat, hogy ezek a források rendelkezésre fognak á llni a büdzsében, és amit területalapú támogatásként nem kap meg a nemzeti parki igazgatóság, majd a költségvetésből finanszírozzák. Sajnos ennek sem láttuk ott a nyomait. De ugyanígy kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarországgal szemben a PM 10es sz ennyező értékek túllépése miatt. A légszennyezettség mértékének csökkentéséhez szükséges források szintúgy hiányoznak, illetve elégtelenek a költségvetésben. Ha az emberek egészsége nem fontos a kormánynak, akkor tényleg nem tudjuk, hogy mit szolgál egyált alán ez a költségvetés. Nyilvánvalóan nagyonnagyon sok olyan téma, mint a környezet- és természetvédő civil szervezetek szerepvállalásának elősegítése, a nemzetközi egyezményekből származó feladatok ellátása, ezek mindmind költségvetési forrást igényelne k. Tegnap volt a záróvitája a biológiai sokféleség keretstratégiának, hogy Magyarország hogyan igyekszik megvédeni természeti értékeit. Egy héttel ezelőtt a negyedik nemzeti környezetvédelmi programról beszéltünk. Ezek többoldalas stratégiai dokumentumok, amelyek megvalósítására semmiféle kormányzati forrás nincs tervezve a költségvetésben. Ezeket mindegyiket kipipáljuk mint egyegy kötelezettséget, mintha a papírgyártás meg az ilyen stratégiai dokumentumok előállítása bármivel hozzájárulhatna a magyar álla mpolgárok egészséges környezetének javulásához. Mintha ezek segítenék azt, hogy a Kárpátmedence biológiai sokféleségét és a benne lévő emberi gazdálkodásra alapot adó természeti erőforrásokat meg lehessen őrizni. De sajnos nem így van, mert ha a költségve tésben ezekhez nem párosulnak konkrét költségvetési támogatási összegek, akkor ezzel mit sem tudunk kezdeni. És jó néhány esetben olyan apró összegekről van szó, mint a szigetközi monitoringra szánt 50 milliós nagyságrendű, tervezett összeg. Hiszen a határ túloldalán a másik fél folyamatosan monitorozza a Duna különböző környezeti hatásait. Nálunk egy éve egy huncut fillért nem fordítottunk erre, és bármilyen vitás rendezés esetében, amikor majd azt kell bizonyítanunk, hogy milyen ökológiai és környezeti ká rokkal jár az, hogy elterelték a Dunát, nem lesz adatunk, mert ezt
