Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 8. hétfő (81. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4529 De ezt a vitát már lefolytattuk többször, én a Bárándy képviselő úr által felvetettekre egy dolgot szeretnék a figyelmükbe ajánlani, hogy az én tudásom szerint, vag y a büntető törvénykönyvet megvizsgálva mi a különbség a tiltott szerencsejáték szervezésére való felhívás és a tiltott szerencsejáték szervezésének előkészülete és annak büntetőjogi megítélése között. Megvizsgálva a büntető törvénykönyvet, nem pontosan az a dogmatikai szabály, amit Bárándy képviselő úr elmondott, pontosabban: az csak az egyik fele. Tehát kétségtelenül igaz, hogy az előkészületi magatartást általában enyhébben bünteti a büntető törvénykönyv. Általában egy büntetési tétellel alacsonyabban bü nteti. Igen ám, de abban az esetben mindig úgy szól a büntető törvénykönyv, hogy - kérem, ellenőrizze le, én is az elmúlt percekben megtettem, az a szakasz úgy szól - aki az adott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, annak ilyen és ilyen a bünt etése. És amikor a büntető törvénykönyv egyegy előkészületi magatartást, egyegy, az előkészület fogalomkörébe illeszkedő magatartást külön sui generis bűncselekménnyé nyilvánít, akkor nem feltétlen az a helyzet, hogy alacsonyabb vagy enyhébb büntetési té tellel bünteti, hanem általában azonos büntetési tétellel. Sőt az is előfordul, hogy maga a felhívás, egy bűncselekmény elkövetésére való felhívás vagy valamilyen más, mondjuk úgy, hogy fogalmilag előkészületi cselekmény akár még súlyosabban is büntethető aszerint, hogy… (Dr. Bárándy Gergely: Melyiknél?) Van ilyen, tehát például a gyermekpornográfia körében van ilyen bűncselekmény, ahol a gyermekpornográf felvétel megszerzése vagy gyermekpornográf filmben való részvételre való felhívás, szereplőké nt való felhívás ugyanazzal a büntetési tétellel fenyegetett. Tehát ez a magatartás, a tiltott szerencsejáték szervezésére való felhívás nem azonos a tiltott szerencsejáték bűncselekmény előkészületével, hanem ki van emelve egy előkészületi magatartás. Nem csak egy van kiemelve, hanem valóban egy bűnsegédi magatartás, sőt két bűnsegédi magatartás is kiemelésre kerül. A TAB javaslatában van az eszköz biztosítása, és egyébként még más bűnsegédi magatartás már eddig is büntetendő volt azonos büntetési tétellel. (22.10) Tehát összefoglalva: nem akarok hosszasan belebonyolódni ebbe a témába, de itt nem az történik, hogy a törvényhozó az előkészületet kompletten büntetendővé nyilvánítja, hanem egyes előkészületi magatartásokat, illetve egyes bűnsegédi magatartásoka t sui generis, önálló tényállásként büntet. (Dr. Bárándy Gergely: Ez nem sui generis, ez a tényállásban van benne!) De, mert a tényálláson belül külön pontokba van szedve, ezt is ellenőrizze, képviselő úr! De szerintem ez egy olyan vita, ami, mondjuk, egy büntetőjogi szemináriumon érdekes vita lehet, én nem tartom valószínűnek, hogy az Országgyűlés számára ez túlságosan izgalmas. Szerintem ellenőrizze le! Ahol az előkészületet nevesíti a törvény, tehát ahol kifejezetten nevesíti, ott így írja a törvény, hog y az előkészület büntetendő, nem pedig felsorolja vagy az előkészületi cselekmények közül kiemel egyes elkövetési magatartásokat. Tisztelt Ház! Nem is erről akartam beszélni elsősorban, hanem szerettem volna jelezni, hogy számos módosító javaslat érkezett a képviselők részéről, és ezekről el szerettem volna mondani, hogy miért nem tudjuk támogatni. Nem egy képviselői módosító indítvány utalt rá, Szilágyi képviselő úr is a 20. életév helyett a 18. évüket betöltött személyekkel szemben tenné lehetővé az életf ogytig tartó szabadságvesztés kiszabásának lehetőségét. Én hivatkoztam arra, hogy a magyar büntetőjog különbséget tesz a felnőtt korú és a fiatal felnőtt korú elkövetők között, tehát nem olyan mértékű a differenciálás, mint a Csemegikódexben, mert a Cseme gikódex kifejezetten tulajdonképpen három elkövetői kategóriát állapított meg: a fiatalkorú, a fiatal felnőtt és a felnőtt korú elkövetőket. Nálunk most már nem ennyire differenciáltak az elkövetők, hanem a bírói gyakorlat alakította ki a 18 és 21 év közö tti fiatal felnőtt korúaknak ezt az eltérő büntetését. Ebben az a gondolkodás van benne, hogy a 20. életévét be nem töltött személyt mégiscsak a büntetőjog úgy kezeli, mint akinek nem indokolt a társadalomból való végleges izolációja, amennyiben olyan bűnc selekményt követ el, ami miatt egy felnőtt korú egyébként
