Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 8. hétfő (81. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
4493 pontosan ennek az ellenkezőjéről szól, kifejezetten az erő politi káját akarja demonstrálni az ország nyilvánossága előtt. Már többen elmondták azokat a nagyon súlyos kritikákat, amiket én is megfogalmaztam annak idején az általános vitában. Azt kell mondjam, hogy az összegző módosító javaslat, illetve jelentés sem segít ezen a kérdésen, adott esetben kifejezetten tovább súlyosbítja az ezzel kapcsolatos problémákat. Itt van rögtön a titkosítás kérdése. Hadd vessek fel egykét olyan szempontot, amik korábban más ellenzéki képviselőktől még nem hangzottak el. Itt kétfajta t itkosításról beszélünk, egyrészt a központi alrendszer finanszírozásával és adósságának keletkezésével kapcsolatos adatokról, amelyeket két évig lehetne titkosítani. Korábban úgy volt megfogalmazva, hogy ezek az adatok nem nyilvánosak, pont, és ezen titkos ítás alól a nemzetgazdasági miniszter bizonyos értelemben felmentést adhat. Most nem ez lesz a helyzet, hanem az ilyen adatok megismerése iránti igényt két évig el kell utasítani a törvényjavaslat szerint, csakúgy, mint a költségvetés tervezése során kelet kező adatok megismerése iránti igényt el kell utasítani tíz évig. Tetszenek érteni: most már nem titkos, hanem nem lehet megismerni. Mindjárt más, ugye, ha így fogalmazzuk meg ezt a kérdést? Több olyan pont is felmerült a költségvetés vitájá ban is, nemcsak a megalapozó törvény vitájában, hogy melyek lehetnek ezek az adatok. Akkor is elmondtam, most is elmondom: az az apróság, amit önök szavaztak meg, önök fogalmaztak meg, amit úgy hívunk, hogy Alaptörvény, a közpénzekkel kapcsolatban kimondja , hogy a közpénzeket csak átlátható módon, ésszerű részletezettséggel lehet - például a költségvetést - megfogalmazni, és a transzparenciát minden értelemben biztosítani kell. Történetesen itt van a körünkben Domokos László, az ÁSZ elnöke. Tételezzük fel, hogy a költségvetés tervezése kapcsán ő is bele fog ütközni abba a súlyos akadályba, hogy a költségvetést megalapozó, a költségvetés tervezése során keletkező adatokat nem ismerheti meg, hiszen itt van a törvényben. Akkor majd a nemzetgazdasági miniszterhe z fog fordulni? Hiszen neki be kell tudni bizonyítani a Ház előtt a költségvetéshez készített ÁSZjelentésben, pontosabban véleményben, hogy a költségvetés bizonyos sorai, bizonyos adatai megalapozottak. De majd minden alkalommal, minden adat tekintetében, minden megalapozó, minden háttérszámítás tekintetében a nemzetgazdasági miniszter úrtól kell felmentést kérnie? És utána ezekkel mit fog csinálni? Ő meg fogja kapni személyesen, és azt mondja, isten bizony, higgyük el, hogy ez a költségvetés meg van alapo zva? Ez hogy fog működni? Bele se merek gondolni! A másik: vannak olyan sorok is a költségvetésben, mint például különféle kifizetések. A különféle kifizetések címszót egy, azaz egy mondatban pontosítja, magyarázza a későbbiek során az indokolásban a tiszt elt kormányzat. Miért van erre szükség? Röviden: azért, mert csak. Ha mi e tekintetben bármilyen további adatot szeretnénk kérni, akkor ezek szerint az mind titkos lesz? Mind olyan, amire esetlegesen külön felmentést adhat majd a nemzetgazdasági miniszter? És amikor eljön a zárszámadás, és a különféle kifizetések kapcsán önöknek be kell számolniuk a Házban, akkor majd arra hivatkoznak, hogy azért nem fognak, hiszen ezt tíz évre már titkosították? Tehát az adott évet követő május 31ig - bocsánat, most nem ö nkormányzati költségvetési zárszámadásról, hanem a központi költségvetésről beszélünk , illetve szeptemberig azt fogják mondani, hogy a tíz évből még csak egy év kilenc hónap ketyegett le, ezért további évek hosszú sorát kell várni ahhoz, hogy az ember me gismerhesse, a zárszámadás tulajdonképpen mire is alapul? A másik a vagyonértékesítés kérdése. Itt is felmerült, miért titkosítják azt, hogy milyen típusú vagyontárgyakat kíván értékesíteni a jövőben a kormányzat, körülbelül milyen összegben az egyes vagyo ntárgyak tekintetében. Azt mondta erre Banai államtitkár úr, annak komoly - nem is tudom, hogy fogalmazott - piactorzító hatása lenne, ha a versenyeztetést megelőzően elárulná a kormányzat azt a stratégiáját, hogy az egyes vagyontárgyakért mennyit szeretne kapni. Tisztelettel jelentem, a nemzeti vagyontörvényben az van megfogalmazva - próbálom idézni a pontosság kedvéért, de hova is tettem? , nos, a lényege az a történetnek, hogy vagyonértékesítés mindig csak a
