Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 1. hétfő (80. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
4373 Komoly teljesítmény va n a településen működő vállalkozások mögött, komoly erőt is jelentenek a térségben. Nagyon nehéz feladata van a települési önkormányzatnak, hiszen a falu mellett több lakott külterület is van a fennhatósága alatt, úthálózata talán a legnagyobb az országban . Folyamatos igény van a tanyabuszszolgáltatásra, nyertek is korábbi pályázatokon, korszerűsödött a közétkeztetést ellátó konyha, megtörtént a régi szennyvíztelep rekultivációja. A LEADERpályázatok keretében megújult a vízi színpad nézőtere, illetve anna k környéke. Sokat dolgozott tehát az önkormányzat. Ezen eredmények mellett persze sok még a teendő is. Logisztikai központra, illetve feldolgozóüzemre van szükség a településen, illetve a környéken gazdálkodó termelők termékeinek piacra jutatását segítendő . Feladat a Kilenclyukú híd környezetének rendbetétele, folyóparti sétány kialakítása, a nagycsárda környezetének fejlesztése. Szükség van a Hortobágy településen élőknek idősek otthonára, sportpályára, a közvilágítás korszerűsítésére, az orvosi rendelő fe lújítására, az energetikai korszerűsítésekre, a vízminőség javítására. Talán lehetne még folytatni a sort, de a legnagyobb kérdés mégis az, hogy mi lesz a lakott külterületek sorsa. Nyilván nem most, nem itt van a döntési helyzet, és hát tudjuk, hogy egy p ályázati ciklus elején vagyunk. Az önkormányzat és Hortobágy közössége készül ezekre a pályázatokra. Tisztelegjünk tehát a páratlan természeti értékek előtt, ismerjük el a település születése óta eltelt 50 év eredményeit, gondoljunk ezen az évfordulón arra a közel 1600 emberre, akiknek öröme és gondja is hozzátartozik a Hortobágyhoz. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, Bodó képviselő úr. Tájékoztatom képviselő urat, hogy a kormány nevében a Földművelésü gyi Minisztérium írásban fog majd reagálni. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Farkas Gergely képviselő úr, a Jobbikképviselőcsoportból: „Emlékezzünk a II. világháború után Magyarországról kitelepített németekre” címm el. Öné a szó, képviselő úr. FARKAS GERGELY ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Három héttel ezelőtti napirend utáni felszólalásomban a második világháború után Felvidékről csonka országba kitelepített magyarok tízezreiről e mlékeztem meg. Az ő megpróbáltatásaikhoz szorosan kapcsolódik a Magyarországról kiűzött németek emléke is. Már csak azért is szeretném összekapcsolni a két tragikus eseményt, mert a betelepített felvidéki magyarokat sok esetben azoknak a sváb családoknak a házaikba költöztették, akiket a kommunisták ezt megelőzően üldöztek el Németországba. Így volt ez a BácsKiskun megyei Hajóson és Császártöltésen is, ahol a történtek ellenére még a mai napig több ezer német ajkú polgártársunk él. A Kárpátmedencében már ezer éve is éltek német ajkúak, de egy részüket a török kiűzése után, a XVIIXVIII. században telepítették be, a háború következtében megfogyatkozó népesség és munkaerő pótlására. Megítélésük mindvégig sokkal jobb volt a többi kisebbségénél, és ez mindmáig elmondható. A magyarsváb együttélés a mindennapokban tehát jól működőnek volt mondható, melynek aztán a XX. század viharos történelme vetett véget. 1946. január 19én Budaörsön kezdődött meg a magyarországi német közösség kitelepítése. A háború végére az országban élő svábokat Hitler szálláscsinálóinak tekintették, a Harmadik Birodalom tetteiért belőlük csináltak bűnbakot, kollektíven itt tették felelőssé a német kisebbség egészét. A kiadott rendelet szerint köteles volt Németországba kitelepülni az a mag yar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, aki magyarosított nevét visszanémetesítette, aki a Volksbund vagy az SS tagja volt. A hivatalos adatok szerint 19461948 között 185 ezer hazai németet fosztottak meg ily módon állampolgárságától, és üldözték el a háború által pusztított, romokban heverő, megszállt Németországba. Persze, ekkor még nem vették figyelembe azt az elvet, hogy a népszámláláson
