Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 1. hétfő (80. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
4306 azonnali kérdése k és válaszok órájára kerül sor. Végül a napirend utáni felszólalásokkal fejezi be a mai napon az Országgyűlés a munkáját. Napirenden kívüli felszólalók: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Napire nd előtti felszólalásra jelentkezett: „Cselédsorban a közszféra” címmel, az LMP képviselőcsoportjából Szél Bernadett képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politi ka jogsegélyszolgálatot indított közalkalmazottak, köztisztviselők és munkaviszonyban dolgozó emberek számára, akiket a kormány kitaszított az állásából és közmunkasorba taszította őket. Változatos élettörténetekkel találkoztunk, és egy közös volt ezekben az élettörténetekben, az, hogy ezek az emberek jelentős bércsökkenést szenvedtek el. Volt olyan önkormányzati köztisztviselő, aki, amikor a kormányhivatalok létrejöttek, őt elbocsátották, de továbbra is kellett valaki, aki postázik, jegyzőkönyveket vezet, adminisztratív feladatokat ellát, így visszavették őt közmunkába. De ott van kormánytisztviselő is, aki korábban köztisztviselőként dolgozott, és amikor kormányhivatalba átkerült, akkor május 1jétől több ezer dolgozóval együtt a bére jelentősen csökkent. Ennek az embernek, aki hozzánk fordult, konkrétan 60 ezer forinttal csökkent a bére. A Lehet Más a Politika figyelmeztette a kormányt anno még a jogállási törvény vitájában, hogy nem teheti ezt meg a magyar emberekkel, ennek ellenére önök megtették, és itt a bizonyíték, hogy kormánytisztviselőként, korábban köztisztviselőként dolgozva átkerült egyik helyről a másikra, ugyanannyit dolgozik, és 60 ezer forinttal kevesebbet keres. Úgyhogy azon kívül, hogy a jogsegélyszolgálatunkat rengeteg olyan ember megtalál ta, aki közmunkasorban végezte, pedig nem ott lett volna a helye, hiszen korábban rendes, dolgozó állása volt, találkoztunk még számos olyan történettel, amely visszaigazolja számunkra azt, hogy amit korábban mondtunk önöknek, hogy be fog következni, az im már bekövetkezett, és amit látunk, az az, hogy jelentős bércsökkenés következett be a közszférában. Pedig eddig se volt a helyzet rózsás, hogy finoman fogalmazzak. Egyrészt a folyamatos átszervezések miatt nagyjából egy olyan kép bontakozik ki számunkra, h ogy vagy szinten maradtak a bérek, vagy jelentősen csökkentek, illetve az, hogy közmunkásként kifejezetten sokkal alacsonyabb bérekért dolgozhatnak magyar emberek a közszférában. Pedig 220 ezer emberről van szó, akinek nyolcadik éve ugyanannyi a fizetése, ugyanannyi az illetménye, ugyanannyit keres, de ott van még 200 ezer ember, aki létminimum alatt keres a közszférában. Ezért nem tartom egyáltalán túlzónak azt, amit a napirend előtti felszólalásom címének adtam, azt, hogy önök cselédsorba taszították ezek et az embereket, mert nem lehet az, hogy kormányról kormányra azt nézzük, hogy ezeken az embereken folyamatosan átgyalogolnak, holott ők azok, akik olyan munkákat végeznek el, ami nélkül ez az ország nem lenne működőképes. Annál is inkább felháborító ez az egész történet, mert ha megnézzük a jövő évi költségvetési tervet, azt látjuk, hogy 500 milliárd forint fölösleges és luxuskiadás kapásból felfedezhető benne. Körülbelül ennyibe kerülne maradéktalanul teljesíteni azokat a követeléseket, amelyek a közszfér a részéről érkeznek. De önök, mint mindig, most is az embereken spórolnak, hiszen Orbán Viktor, a miniszterelnök megmondta, hogy ez az irány; azzal házal külföldön, hogy mi milyen kevés pénzért dolgozunk, ahhoz képest, hogy mi milyen jól képzettek vagyunk. Nem csoda, hogy most már utcára vonulnak a kisemmizett emberek, mert elfogadhatatlan, hogy nincsen rendes béremelés, és ugyanígy elfogadhatatlan a kormánynak az „oszd meg és uralkodj” politikája. Látható, hogy ágazatokat megosztva adnak pénzeket, kijátssz ák egymás ellen a
