Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4298 bizonyos feltételek telje sülése esetén előrébb tud lépni képzettségbeli, munkabeli feltételek teljesülése esetén, és ilyen módon nemcsak anyagilag, hanem pozicionálisan is feljebb lehet kerülni a ranglétrán; számára tehát elérhető. A 2010es rendvédelmi tüntetéseknek ugyanis az vo lt az egyik nagyon fontos tanulsága - és több szakszervezettel akkor én magam is tárgyaltam , hogy nem látnak maguk előtt az ezekben az ágazatokban dolgozó emberek jövőképet, a viszonyok nagyon kuszák, nincs egységes szolgálati életpályarendszer, amit kín álna nekik a kormány, és ez sajnos azóta sem oldódott meg, erre nem született megnyugtató megoldás. Fontosnak tartom azt, amit Aradszki képviselőtársam mondott, hogy adatok elemzésével lehet az ellenőrzés hatékonyságát leginkább fokozni. Talán én magam bes zéltem először itt az Országgyűlésben arról, hogy a big data már egy nagy trend lett nemcsak a doktori disszertációknak a hosszú sorában, hanem a nyugateurópai államok, illetve magának az Amerikai Egyesült Államok adóhivatalának a gyakorlatában is. Renget eg adatból egyre pontosabb következtetést lehet arról levonni, hogy hogyan kell megfogni az adóelkerülést, mit kell annak érdekében tenni, hogy a gazdaságot ki tudjuk fehéríteni. Amit én nagyon szomorúnak tartok, hogy ez Magyarországon olyan módon valósul meg, és a most tárgyalt pénzügyőrökkel hajtatják végre ezeket az intézkedéseket, hogy ennek gyakorlatilag minden költségét - vagy majdnem minden költségét - az állam áthárítja a vállalkozásokra. Tessék megnézni például az EKÁERt: hogyan lett bevezetve Mag yarországon? A szakmai szervezetek kézzellábbal tiltakoztak, mert nem egyeztettek velük előzetesen, olyan szabályozással találkoztak, ami csődöt mondott a gyakorlatban, amit nem lehetett egyszerűen megvalósítani, a kormány pedig azzal mosakodott, hogy hát igen, igen, ez egy új szabályozás, látjuk mi is, hogy nagy hibák vannak benne, és nem működik úgy a rendszer, de majd változtatunk rajta. Hölgyeim és uraim, előbb egyeztetni kell, a nemzeti együttműködés rendszerét meg kell tölteni tartalommal, és az egye ztetés után, amit a szakmai szervezetekkel folytatnak, vélhetően sokkal kevesebb lesz benne a hiba, mint amikor a kormány megpróbál a saját feje után menve szabályokat alkotni olyan gazdasági ágazatokra, amelyekhez láthatóan nem ért. Ez a nagyon fontos és sommás véleményem erről a dologról. A másik kérdés pedig, hogy azokat az éveket, amit adott esetben egy rendvédelmi dolgozó vagy egy pénzügyőr elveszít az életéből, hiszen ezeknek az embereknek több évvel alacsonyabb az átlagéletkoruk, ne felejtsük el, min t a magyar átlagnak, milyen módon szeretné a kormány megváltani a részükre. Ugyanis 2010ben már azt az életpályát alaposan átírta a nyugdíjszabályok megváltoztatásával, amit ők maguk előtt láttak a rendszerváltás óta eltelt jó néhány éven keresztül, és mo st bizony megint csak azt lehet látni, hogy a kormány úgy nyúl hozzá, hogy még Aradszki képviselőtársam szavaiból is egy ilyen bizonytalanság árad, hogy majd meglátjuk, hogy melyik lesz nekik jobb, majd lehet, hogy az adóhivatali dolgozók jutalmazása, lehe t, hogy az, hogy hivatásosnak számítanak és a rendvédelmi dolgozókhoz hasonló juttatásokban részesülnek. Tehát itt ez egész egyszerűen nincs kitalálva, hölgyeim és uraim. A társadalmi egyeztetés annak érdekében kell hogy lefolyjon, hogy ezekre ne a gyakorl at adja meg a választ úgy, hogy hát, most éppen szegényeknek nincs arra pénz, hogy fizetést emeljünk, és ezért valóban 80 ezer forintért dolgozik egy rendőr, mint ahogy Révész Máriusz is mondta. Kiszámíthatóvá kell tenni ezt az életpályát, mert az az ember , aki hivatást választ több évtizedre magának, annak látnia kell azt, hogy hol fog tartani, látnia kell azt, hogy ha a magyar állam szolgálatába áll, akkor nem lesznek neki megélhetési nehézségei, urambocsá, elérhető lesz egy hivatásos számára az, hogy mon djuk, szolgálati lakáshoz jusson, és mondjuk, kéthárom évtizednyi szolgálat után a saját tulajdonát képezze ez a lakás. Ezek olyan juttatások, amelyeket hosszúhosszú időn keresztül élvezhettek ezek az emberek Magyarországon. (15.50)
