Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK: - DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz):
4261 díjat kell fizetniük. Ezáltal a kaszinóüzemeltetés legális keretek közé került. Az állami szerencsejátékszervező ala nyi jogon vehet részt az online tevékenységben. Az állam fokozott szerepvállalása ebben az esetben is az illegális cselekmények elburjánzását hivatott megelőzni. Az elfogadott változtatások értelmében az érintett társaságoknak ellenőrizniük kell a regisztr álók adatait, a 18 éven aluliak jelentkezését el kell utasítaniuk, az engedéllyel nem rendelkező online szervezők oldalait pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság blokkolja. Fontos intézkedés volt az is, hogy a jelentős szerencsejátéklobbi nyomása el lenére betiltották a szórakozóhelyeken a játékgépeket, ismertebb nevükön a félkarú rablókat. Ezek a játékok igen könnyen súlyos függőséget okoznak, sok esetben az állami segély ilyen pénznyelő játékokban végezte, miközben a gyermekeknek valóban nem jutott étel otthon az asztalra. Ez valóban olyan probléma volt, amelyben a szocialista kormányok is léphettek volna, de nem léptek. (Mesterházy Attila: Öt év után még mindig itt tartunk.) Engedték, hogy ez a játéklobbi, a szerencsejátékgépek lobbija érvényesüljön . A kormány célja az volt, hogy az emberek ne ezekre a biztos pénzügyi veszteségekkel járó játékokra pazarolják a pénzüket. Ezt a célt végig is vitte, és nem a könnyebb ellenállás felé ment. A koncessziós engedélyek, illetve koncessziós jogok kiadásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dönt. Az engedélyek és a koncessziós szerződések legfeljebb öt évre szólnak, a számuk nem korlátozott. A következő téma, amiről szólni szeretnék - és itt érinteni fogom majd az előttem szólók által felvetett véleményeket is - a s ertéstőkehús áfakulcscsökkentésének a kérdése. Az életszínvonal javulása szempontjából jelentős intézkedésnek tartom, hogy 2014. január 1jétől kezdődően az élő, valamint az egész és félsertés áfakulcsa a 27 százalékról 22 százalékpontra csökkentés után 5 százalékra mérséklődött. A rendelkezés célja a hazai feldolgozók versenyképességének növelése, a feketegazdaság visszaszorítása, a régi munkahelyek megmentése és újak teremtése volt. Az ellátási lánc elején megvalósult áfacsökkentés pozitív tapasztalatai már megmutatkoztak az elmúlt időszakban, a piac tisztult, hiszen ilyen alacsony adókulcs mellett nem éri meg csalni, és növekedett az export mennyisége is. 200 ezerrel nőtt a hazai sertésállomány is, összesen 3,2 millióra, 9 százalékkal nőtt az egyéni és 1 1 százalékkal a társas vállalkozó sertéstartók száma. Látnunk kell, hogy a sertéságazat egészében még nem sikerült teljes mértékben visszaszorítani az áfavisszaéléseket, indokolt tehát e téren a fokozott szigor az adóhatóság részéről. Indokolt a sertéstőke húsok értékesítését is 2016. január 1jétől a kedvezményes 5 százalékos adómérték alá sorolni. Az intézkedés statikusan évi 2225 milliárd forint áfabevételkieséssel jár, ez az összeg ugyanakkor nem a kereskedőknél, hanem az állampolgároknál kell hogy mar adjon, az alacsonyabb jövedelműek ugyanis ezt a húsfajtát részesítik előnyben. Az egy főre jutó éves sertéshúsfogyasztás jelenleg évi 25 kilogramm, ami fele a húsz évvel ezelőtti mennyiségnek. A sertéstőkehúsok áfájának mérséklése így a rászoruló családoka t is segíti, hiszen a jelentős csökkenés megjelenhet a fogyasztói árakban. Itt a legfontosabb az, hogy az ágazati minisztérium ellenőrizze - és ellenőrizni is fogja , hogy ezt a csökkenést ne a kereskedelem nyelje le, és amennyiben ilyet tapasztal, azzal szemben intézkedni szükséges. Előnyös a rendelkezés a sertéstenyésztőknek, a feldolgozóknak és a fogyasztóknak is. A szabályozás tehát összhangban van a korábbi módosításokkal, annak pozitív hatásait továbberősíti, hiányosságait pótolja, ezáltal a sertéság azat szinte egészében lecsökken az áfa. Bővítheti a hazai legális szereplők lehetőségeit, versenyképességük növelésével pedig lépéselőnybe kerülhetnek a külföldi beszállítókkal és a feketegazdaságban tevékenykedőkkel szemben. A sertéstőkehús áfája kapcsán az előzőekben képviselőtársaim által tett felszólalásokban foglaltakkal azért sem érthetek egyet, mert ezen a területen nem kívánságműsor kérdése az, hogy az alapvető élelmiszerekre globálisan kiterjesszüke vagy nem az áfát. Én a fokozatosság híve vagyok, és azt gondolom, hogy ezen a területen az egyes terméktanácsok, illetve a piac várható hatásainak az elemzése szolgálhat csak alapul, nem pedig egy globális kijelentés, ami most is elhangzott a vitában, hogy kötelezően emeljük fel (sic!) mindegyik élelmis zer áfáját, mert erre van tartalék. Azt
