Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABOLCS ATTILA (Fidesz):
4223 Az a mennyiségi bónusz, amit kivezet a törvény, vagyis amit jelen pillanatban mint n agy megrendelők, a médiacégek bónuszkedvezményt adnak a megrendelőiknek, gyakorlatilag ebből éltek ezek a cégek. Hát ez is példa nélkül való. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy önök a nagy médiacégeknek kedveznek ezzel a szabályozással, hogy csökkentik az ő költségeiket. Számos kérdés merül fel. Kérdés, hogy egyáltalán mi van a szabályozás mögött. Kérdés, miért gondolják azt, hogy kedvezni kell a nagy médiacégeknek, miközben nem kedveznek ezzel a szabályozással a megrendelőknek. Kérdés, hogy egyáltalán á tgondoltáke a szabályozást. Várjuk ezekre a kérdésekre a választ. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következhetnének, de nincs jelentkező . Nem biztatni akarom önöket, csak tényként közlöm. Így aztán előre bejelentett felszólalókkal folytatjuk a munkát. Szabolcs Attila képviselő úr a következő, Fidesz. SZABOLCS ATTILA ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2015. május 20án nyújtotta be a parlamentnek a Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely egy 18 jogszabályt módosító törvénycsomag. Tegnap zárult le a 2016. évi költségvetés általános vitája, és a mai nap lesz az adótörvények általános vitája. Adódik a kérdés, miért tárgyalja szinte egy időben ezeket a törvényeket a tisztelt Ház. Azért, mert ez a három törvény szorosan összefügg egymással, ezért ezek együttes tárgyalása elengedhetetlen. Általánosságban elmondható, hogy a mindenkori költségvetés igyekszik a különböző társadalmi szempontokat figyelembe venni, a tárcák szakpolitikai érdekeit érvényre juttatni, és magát a kormányprogramot megvalósítani. A felmerülő költségvetési igények kielégítéséhez azonba n pénzügyi fedezetre van szükség, ezért az adótörvények megalkotása különösen fontos, hogy a sok kiadásnak meglegyenek a forrásai. Tisztelt Képviselőtársak! A kiadásokat könnyebb megbecsülni, azonban a bevételek tervezése már jóval nehezebb, hiszen nagyon sok tényezőtől függ: GDPnövekedés, infláció, árfolyamváltozások, s a többi. Az előttünk fekvő T/4884. számú, a 2016. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat legfontosabb célja a jogharmonizáció annak érdekében, hogy a költségvetés és az adótörvények összhangja megteremtődjön, végrehajtása zökkenőmentes legyen. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül ismertessem a törvényjavaslat legfontosabb elemeit. Az államháztartás finanszírozásával és az adósság kezelésével kapcsolatos stratégiai jelentőségű adatok két évig nem lesznek nyilvánosak, ugyanis a finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbe folyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében. 2016. január 1je helyett 2020. január 1jén vezeti be az egykulcsos társasági adót. A javaslat alapján a kiadási előirányzatok előirányzatmódosítás nél kül is túlléphetők lesznek, hiszen nem tervezhetők meg pontosan azon költségvetési kiadások, amelyek mértékét a jegybanki alapkamat előző évi átlaga befolyásolja, mivel az sem a központi költségvetés tervezésekor, sem a központi költségvetésről szóló törvé ny elfogadásakor nem ismert. Jelenleg a reklámközvetítő a reklámokat közzétevő, jellemzően médiaszolgáltató reklámbevételeinek az 520 százalékát bónuszként kapja az év végén. A kormány ezt a bónuszrendszert el kívánja törölni, mivel az a piactorzító hatás a miatt káros. A reklámközvetítők a nagyobb bónuszt nyújtó közzétevőket részesítik előnyben, azaz a potenciális hirdetési felületeket saját érdekeik alapján választják meg, és nem feltétlenül a hirdetői elvárások szerint. A törvényjavaslat 2015. július 1j étől átalakítja a stabilitási megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is. A befektetés feltörése esetén az adó mértéke egy éven belül 20 százalék, az egy évet elérő befektetésben tartás esetén 10 százalék. A hatályos szabályozás szer int
