Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4202 törvény módosítására teszünk javaslatot. Kérem, engedjék meg, hogy a javasoltak közül kiemeljek néhányat. Először is. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása kapcsán változtatásra kerül a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározandó államadósságmutató csökkentésére vonatkozó szabályrendszer. A jelenleg hatályos adósságképlet megfelelt annak a helyzetnek, amelyben született, amikor még a gazdaság teljesítménye jóval gyengébb, az infláció mértéke pedig jóval magasabb volt. A magyar gazdaságban azonban a gazdasági növekedés és az akkor még nem is remélt nagyon alacsony infláció korszaka köszöntött be. A Költségvetési Tanács legutóbbi véleményében fel is hívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi adósságszabályból következő hiány olyan egyenlegjavítást kívánna, amely a nemzetgazdaság teljesítőképességét indokolatlanul visszafogná, és számos egyéb kedvezőtlen következménnyel járna. Ezért annak új, az Alaptörvénnyel összhangban álló meghatározása, megváltoztatása indokolt. A javasolt módosítás által a jelenleg hatályos szabály a jegyban k 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Erre az esetre, amikor tehát kiemelten jól teljesít a gazdaság, szigorúbb költségvetési politikát ír elő a rendelkezés. Ennek hatása anti ciklikus, és megfelel az általánosan elfogadott elvnek, hogy javuló gazdasági teljesítmény esetén az államnak érdemes takarékoskodni és kihasználni az alkalmat az államadósság csökkentésére. Kevésbé kedvező gazdasági környezetben, 3 százaléknál alacsonyabb infláció és 3 százaléknál kisebb gazdasági növekedés esetében az államadósságmutatót akként kell meghatározni, hogy annak csökkenése évente legalább 0,1 százalékpontot érjen el. Ez nem jelenti azt, hogy az adósságmutató csökkentése ennél ne lehetne nagyob b, sőt a középtávú költségvetési hiánycél eléréséhez kapcsolódó összhang előírásával az előírt szabály ennél általában jóval nagyobb mértékű csökkenést biztosít. A változtatás tehát összhangban áll a fejlődő magyar gazdaság elvárásaival és eddig elért ered ményeivel. Az új képlet koherens az Alaptörvénnyel, módszertana egyszerű, egyértelmű és átlátható, szakmai megalapozottsága pedig tükrözi a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék javaslatait, valamint támogatja az ország és a kormány államadósság e lleni küzdelmét. Tisztelt Ház! A módosítás továbbá rendelkezik az egykulcsos társasági adó későbbi időpontban történő hatálybalépéséről. Az Országgyűlés a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben 2015. január 1jei, majd 2016. január 1jei id őpontot határozott meg az egykulcsos társasági adó bevezetésének időpontjaként. Tekintettel azonban arra, hogy a társasági adó szabályai továbbra is vállalkozóbarát környezetet biztosítanak az adózók számára, az egykulcsos társasági adó későbbi bevezetése nem okoz hátrányt a gazdasági élet szereplőinek, a kiszámítható adórendszer feltételei pedig továbbra sem sérülnek. Így a költségvetési kiadások finanszírozására az ebből eredő többletbevétel fenntartása lényegében minden érdeksérelem nélkül igazolható. A törvényjavaslat 2015. július 1jétől átalakítja az úgynevezett stabilitási megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget. A befektetők és a magyar állam közös érdeke a tervezhetőség, hiszen, mint ahogy szokták mondani, még a kiszámítható e llenfél is jobb, mint a kiszámíthatatlan barát. A magyar állam a befektetők kiszámítható barátja kíván lenni, éppen ezért a stabilitási megtakarítási számlán tartott befektetések feltörése esetén a fizetendő adó mértékét egy éven belül 20 százalékban, az e gy évet elérő befektetések tartása esetén 10 százalékban határozzuk meg. A jelenleg is hatályos szabályozás szerint csak a negyedik évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség 16 százalék alá. Így tehát a javaslat középtávon jó val kedvezőbb feltételeket biztosít a számlatulajdonosok számára. A befektetés fenntartásának időtartamához kötött adómérték csökkentése így lehetővé teszi az említett összegek minél előbbi bekapcsolását a gazdaság vérkeringésébe, mindemellett nagymértékbe n javítja hazánk befektetői környezetét. Az átalakítás eredményeként ugyanakkor a jövőben ilyen számlát nyitó
