Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 29. péntek (78. szám) - Egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4195 ematricás úthasználók kisebb súlyú tévesztései az egyesülő szankciórendszerben is méltányosan kezelhetők legyenek, ugyanakkor a bírságbeszedés hatékonysága, különös tekintettel a külföldi rendszámú jogosulatlan úthasználóknál ne maradjon el a pótdíjbeszedé s hatékonyságától. Az előterjesztő által elmondottak, illetve ezen okok figyelembevételével kérem, hogy fogadják el a KDNP álláspontját, mely szerint ezt az előterjesztést támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépe n, jegyző úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Ander Balázs képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat első része technikai jelle gű módosításokat tartalmaz a külföldi gépjárműflottaüzemeltetők magyarországi gépkocsibérbeadásokkal kapcsolatos közterheinek egyértelmű szabályozása, regisztrációs adó megfizetése, illetőleg a külföldi rendszám 30 napon túli használata érdekében. Ez min t szakmailag szükséges és indokolt módosítás egyértelműen támogatható, a Jobbik konstruktivitására jellemző módon nem fogunk a kákán is csomót keresni. A törvényjavaslat érdemi része a vízi közlekedésről szóló törvényt módosítja, és a Nemzeti Infrastruktúr a Fejlesztő Zrt., a NIF Zrt. mint fejlesztési közreműködő bevonásáról rendelkezik a vízi közlekedést érintő infrastrukturális fejlesztések esetében. Mindenképpen sajnálatosnak tartjuk, hogy e javaslat csak most, ennyi év elteltével kerül az Országgyűlés el é. Jól mutatja a vízi közlekedés, elsődlegesen a vízi áruszállítás alárendelt szerepét az, hogy az ebben rejlő lehetőségeket, a közúti szállítással szemben környezeti és balesetvédelmi szempontból hatalmas előnyt felmutatni képes vízi szállításban rejlő le hetőségeket mennyire nem képes hazánk kihasználni. Jó tudni, hogy hazánkat földrajzi helyzete nem csupán a vasúti korridorok csomópontjává teszi, hiszen az Európán belüli 30 ezer kilométer hajózható belvízi útból is itt található 1400 kilométer, ráadásul a legfontosabb transzkontinentális vízi útvonalnak, a 3505 kilométer hosszú, az Északitengeri Rotterdamtól a Feketetengeri Sulináig tartó Duna – Majna – Rajna rendszernek a közepe éppen Dunaalmáson van. Úgy is felfoghatnánk, mint egy nagyon olcsón fenntarthat ó és nagyonnagyon sok sávos, tulajdonképpen ingyen a rendelkezésünkre bocsátott autópályát, ahol a fajlagos szállítási költség a közúti közlekedés csupán egynyolcada, tehát roppant olcsó. Az itt érvényesített tarifák a legalacsonyabbak a közlekedési munka megosztásban részt vevő alágazatok között, és az externális költségek a belvízi hajózás esetén mindössze a vasútnál mért értékek egynyolcadát, a közúti negatív externáliák egytizenhetedét teszik ki. Energiaínséges, energiaimportfüggő korunkban és helyzetü nkben mindez elsőrendű szempont kellene hogy legyen. És mégis, mindezen előnyök ellenére az éves szinten 50 milliárd árutonna/kilométeres hazai forgalom csupán 4 százaléka bonyolódik a belvízi hajózás révén. (18.50) Fontos lenne tehát a kikötők fejlesztése , a mederkarbantartás, a belvízi hajózás fellendítése. Amúgy is alapvető közlekedéspolitikai elvárás, hogy a közlekedési munkamegosztásban nőjön az energia- és környezetkímélő szállítási módok aránya. Értjük mi, hogy a fejlesztési feladatok és a rendelkezé sre álló források között hatalmas szakadék tátong, de az ilyen beruházásokat - és nyilván itt akkor azt is ki kell mondani, hogy az úgynevezett 20 százalékos korrupciós pénzeket bizonyos pártkasszákba juttató érdekharmonizációs menedzserek kizárásával leve zényelve - nagyon lényeges lépésnek tartanánk annak szempontjából, hogy Magyarország versenyképességét fejlesszük. A közlekedési intermodalitások fejlesztésével a vállalkozások is versenyképesebbé válnának, nőne hazánkban a területi, gazdasági kohézió. Egy Drávaparti kisvárosban, Barcson élek, és látom, ott élve tapasztalom azt, hogy mennyire nem használjuk ki a vízben rejlő lehetőségeket. Különösen fontosnak tartanám az ilyen projektek
