Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 29. péntek (78. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
4179 nem is ebben az évben, de a következő évben elindulhat. 534 kilométernyi kerékpárút épült meg 2010től 2014ig, és további 1000, reméljük, 1500 kilométer környékébe hajló kerékpárút építése történhet meg 2020ig. Magyarország a harmadik Európában egyes elemzések értelmében, Dánia és Hollandia után a harmadik, ahol a legtöbb válaszoló, a válaszadók 22 százaléka mondja, hogy inkább és szívesebben a kerékpárt választja közlekedési eszköznek. Tehát a lényeg, hogy a kisvasutakról sem feledkeztünk el. Van egy olyan tervünk, amely tíz év alatt valamennyi magyarországi kisvasutat helyreállít, megvizsgálva annak közösségi közlekedésbe történő beépítését mint turisztikaiidegenforgalmi jelentőséggel bíró beruházási részét. (17.40) Szeretnénk mindenképpen bekapcsoln i a hálózatba a meglévőket, és azokat pedig újraépíteni, amelyek voltak valaha régen. Feltett szándékunk, mint ahogy mondtam is, hogy tíz éven belül ez a program megvalósuljon. Még egyszer: reálisabb képet kellene látni, segítek benne szívesen és informáci ókkal ellátom képviselő urat, mert a magyar költségvetés most pont az a költségvetés, amely világossá teszi, hogy megtartva az utak fenntartásával járó valóban nehéz feladatát, nagyon nagy arányban próbál a fejlesztésekkel segíteni abban, hogy Magyarország gazdasági növekedése stabilizálódjon és tovább fokozódjon. Ami fontos, valóban közútfenntartásra, üzemeltetésre, a rendszer működtetésére sokkal több pénz kellene, ezt pontosan tudja mindenki, de sajnos megvannak a terheink, amelyeket még korábban örökölt ünk, így az útdíjrendszerből származó bevételeink is leterheltek azokkal a Bajnai, Gyurcsánykormány által beterhelt elemekkel, amelyek a PPPprogramban most pillanatnyilag is évente 114,5 milliárd forintot jelentenek Magyarország számára. Ilyen terhekkel kell megküzdenünk, ilyen őrült terveket kell most nekünk megfizetni magyaroknak, és ezért nem tudunk akkora összeget ezekből a bevételeinkből ráfordítani az utak fenntartására. Egyébként 4 milliárd forinttal több, de egyetértek abban, hogy több is elférne és több is lehetne. Bízom benne, hogy még lesz lehetőségünk egyébként az utak karbantartására, felújítására, az állagmegóvásra és kisebb fejlesztésekre is forrásokat találni. Ami még fontos, hogy el ne felejtsem: számos alacsonyabb rendű úthálózat, út meg építése folyamatban van. Most indul el rövidesen az NGM jóvoltából az a regionális operatív fejlesztési program keretében meghirdetett programelem, amelyet már talán 2013 végén jóváhagytunk, de most kerülhet rá sor, most kerülhet sor arra, hogy meg is való sítsuk. Ennek keretében 18 milliárd forintot szeretnénk ebben az évben a négy és öt számjegyű utak felújítására fordítani. Ezek az utak, pontosabban az utak megnevezése mindenki számára világos, és abból is látható, hogy ha a térképre rárajzoljuk, útfelúj ítások ebből a programból, útfelújítás az 50 milliárdos programból, útépítések a hazai költségvetésből és az uniós forrásokból, azok bemutatják a térképeken egyébként, hogy mennyire arányosan és mennyire szükségszerűen avatkozunk bele az úthálózat életébe. Magyarul, nincs csak odadobott fejlesztés, nincs csak kiérdemelt fejlesztés. Csak olyan fejlesztés van, amelyet átgondoltan, a gazdaságfejlesztés rendszerébe illesztve és annak alapjául szolgálva valósítunk meg. Minden közösségi közlekedéssel kapcsolatos kritikát elfogadunk, hiszen az biztos, hogy a közösségi közlekedés rendszerében van még tennivalónk. Folyamatban van a rendszer összehangolása. Nagyon bízom benne, hogy megtörténik, és a közpénzek felhasználásának még hatékonyabb rendszere fog kialakulni. Teljesen biztos, hogy azok az intermodálisnak mondott vagy közlekedési módokat egymásba kapcsoló fejlesztések, amelyek a megyei jogú városoknak adnak lehetőséget a megépítésére, nagy jelentőséggel bírnak minden megye lakójának, minden megye közlekedőjének, hiszen a megyei jogú városok és a megyeszékhelyek azok, amelyek a legnagyobb mértékben vonzzák a munkaerőt és a legnagyobb mértékben fogadják az utasokat. Bízunk benne, hogy valamennyi esetben, ahol megjelentek már a kérések és már tervek előrehaladott ál lapotban vannak, tudunk segíteni abban, hogy elkezdődjenek a beruházások. Nagyon sok beruházás - többek között a debreceni beruházás is -
