Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
413 Mindezek ellenére a további folyamatok is ugyanebbe az irányba mutattak. Tehát önmagában az államtitkársággá való leminősítés még nem jelentette volna a környe zetvédelem gyengülését a hazai szabályozásban, azonban egyre inkább azt láttuk, hogy a beruházói érdek előbbre való a környezetvédelemnél, a fenntarthatóságnál. Ebben szerintem teljes ellenzéki egység van. Aki most itt felszólalt, mindenki elmondta, hogy e bben a tekintetben bizony határozott gyengülés tapasztalható az elmúlt években. (20.00) Itt nemcsak az önálló jövő nemzedékek ombudsmani pozíció megszűnéséről vagy az önálló környezetvédelmi minisztérium megszűnéséről van szó, hanem valóban a hatóság folya matosan gyengült, folyamatosan csökkentek az erőforrásai, anyagi és emberi erőforrásai. Itt azt látjuk a mai napig is, talán ezektől nem teljesen elvonatkoztatható módon, hogy olyan időzített bombák ketyegnek Magyarországon környezeti szempontból a lábunk alatt sokszor vagy a környezetünkben, amelyek nagyobb hatósági létszámmal és egy nagyobb infrastruktúrával hatékonyabban felderíthetők, beazonosíthatók, és a megfelelő módon kezelhetőek lennének. Hiszen azt hallottuk éppen a hírekben a minap, hogy a hortob ágyi veszélyeshulladéklerakóban, ugyanúgy, ahogy egy évvel ezelőtt felfedezték, ott vannak a veszélyes hulladékok, szivárognak ki a veszélyes anyagok. Azt láttuk, hogy amikor egy ivóvízbázis egy régirégi ipari szennyezés miatt elszennyeződik, azt utána v isszaállítani később már nem nagyon lehet. Tehát amikor a szennyezést olyan időben fedezik fel, amikor az még nem szivárgott be az ivóvízbázisba, akkor még megfelelően lehet kezelni. Ez is a hatósági létszámmal, hatósági apparátussal függ össze. Szóval, mi nden abba az irányba mutat, hogy elég erőteljes a gyengülés, és a politika bizony rátelepedett a környezetvédelemre. Sokszor láttuk azt, hogy a beruházásoknál nem érdeke, sőt kifejezetten akadályozza a beruházót az, hogy egy környezetvédelmi hatósági enged élyeztetésnél annyian és oly módon beleszólhatnak. Egyre inkább csökken a civil szervezetek, a civil zöldszervezetek érdekérvényesítő képessége is, egyre kevésbé tudnak belefolyni a hatósági eljárásokba. Egyértelműen látszik, hogy az a cél, hogy minél görd ülékenyebben, akadálymentesebben menjenek keresztül a hatóságokon ezek az engedélyeztetési eljárások. Ez számunkra aggasztó, hiszen közben Magyarország környezeti állapota nem javul, különösen ami az illegális hulladéklerakók, veszélyes hulladékok, ivóvízb áziselszennyeződések, régi, elhagyott iparterületek szennyezéseinek felszámolását illeti. Ez a tevékenység gyakorlatilag szinte teljesen megszűnt Magyarországon az utóbbi években, és ez a jövőre nézve rendkívüli kockázatokat rejt magában egy ilyen jogszab ály parlament elé terjesztésével, ami ezt a folyamatot tovább erősíti. Bár államtitkár úr elmondja, hogy ugyanazok az emberek fognak Székesfehérváron vagy máshol ugyanazoknál a számítógépeknél ülni, én mégiscsak attól tartok, attól félek, hogy akár személy iállományváltozással, akár az erőforrás vagy az anyagi ráfordítás csökkenésével járhat ez együtt, hiszen a hatékonyság mostanában, ugye, azt jelenti, hogy vagy elvonunk erőforrásokat, anyagiakat, vagy a személyi állományt csökkentjük. Konkrétan jó lenne t udni, hogy járe ez majd környezetvédelmi hatósági munkatársak elbocsátásával, és még egyszer mondom, a költségvetési források csökkenésével, ami máris nagyon minimális az utóbbi években, gyakorlatilag semmire nem elég. A környezetvédelmi hatósá gi ellenőrzések olyan szinten a formalitásra, a papírmunkára csökkennek, mivel nincs a hatóságnak pénze mintát venni, elemezni s a többi, olyan terepmunkát végezni, ami valamit föl is tárhatna, ami ahhoz vezet, ha megnézzük például 2010ben a vörösiszapka tasztrófát, két héttel a katasztrófa bekövetkezése előtt hatósági ellenőrzés történt, ami egy terepbejárást és a papírok ellenőrzését foglalta magában, mint általában. Ugye, a hatóságnak nem nagyon van eszköze arra, hogy például felmentek volna a vörösisza ptározóhoz, és megnézték volna, hogy milyen a pHértéke vagy milyen a lúgkoncentrációja annak a folyadéknak, ami a vörösiszaptározóban van, mert az egyből mutatta volna, hogy hoppá, itt a technológiával valami nem stimmel.
