Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
4012 trükkökkel, amolyan trükkökkel, ilyen befektetéssel meg amolyan befektetéssel - Simon Gábori Nyugatra vitt pénzekkel például - elkerüljék ennek az inflációnak a hatásait. Azzal, hogy alacsony az infláció, bátrabba n terveznek az emberek, bátrabban fogják a megszerzett jövedelmüket tartós fogyasztási cikkekre költeni, és bátrabban tudnak nyúlni az otthonteremtés lehetőségét biztosító állami eszközökhöz, az állam által támogatott eszközökhöz. Mindez persze azt is jele nti, hogy növekszik a kiskereskedelmi forgalom, növekszik a gazdaságban a termékek iránti kereslet, amely egyrészt a kis- és középvállalkozások erejét fogja növelni, és továbbra is azt lehet mondani, hogy az a kis- és középvállalkozási réteg, amely egyébké nt a magyar foglalkoztatotti létszám közel 70 százalékát adja, hosszú távon tudja foglalkoztatni ezeket a munkavállalókat, amely szintén a stabilitás, a növekedés és - félve mondom ki - a jövőbeni prosperitás irányába mutat. Ezért jó ez a költségvetés, mer t ezeket az irányokat, ezeket a stabilitási tényezőket, beleértve az állam takarékos működésének elveit és a közpénzzel történő gondos, óvatos költést is… - úgy gondolom, arra predesztinálja a magyar gazdaságot, hogy 2016ban ismét, ahogy az elején elmondt am, a növekedés és a siker költségvetése legyen. Engedjék meg, hogy egypár szót szóljak hozzászólásomban ahhoz a területhez, amihez egyébként nekem hivatalból is értenem kellene, vagy talán értek is, de ezt nem tudom, nevezetesen: az energetikával kapcsola tos költségvetési tételek alakulásáról. Kétségtelen, hogy a költségvetésnek szolgálnia kell, hogy a 2011ben elfogadott energiapolitikánkat, energiastratégiánkat miképpen tudjuk megvalósítani és az ehhez a megvalósításhoz szükséges intézményrendszert mikép pen tudjuk hatékonyan, jövőbe mutatóan és korszerűen működtetni. Fontosnak tartom megemlíteni ezekből a tételekből, hogy a 2016. évi bányabezárás központi előirányzat mértéke egy bázisalapú 1 milliárd forintos előirányzat mellett a 2016. évi költségvetés t ervezete során 150 millió forint többletforrással emelkedik, ami a stabilitási, tartalékolási kötelezettség okán közel 38,5 millió forintos többletet jelent, ezzel lehet számolni a bányabezárási projektek kapcsán az azért felelős személyeknek. Továbbra is el kell mondanom azt, hogy az elmúlt évek társadalmi és politikai vitáiban mindig előkerül az atomenergia békés célú használatával kapcsolatos költségek alakulása, előkerül az a kérdés, hogy mi lesz akkor, hogyha a Paks I. atomerőműcsoportot, atomerőművet , a blokkokat le kell szerelni, mi fog ezekkel történni. Mindig felteszik a kérdést, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap költségvetése hogy alakul, és vane egyáltalán erre fedezet. Azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a radioaktív hullad ékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának, a nukleáris üzemanyagciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésének és az atomtörvény 10/A. §a szerinti ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások tá mogatásának finanszírozását a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap az atomtörvény 62. §ának megfelelően biztosítja. 2016. január 1jétől a KNPA működését összesen 26,252 milliárd forint értékben biztosítják az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott erő források. Lényeges, hogy az MVM, a Paksi Atomerőmű Zrt. ebbe az alapba történő befizetése a 2016. évben is a 2015. évi szinten marad, azaz ez nem ró többletterhet az alapképzési kötelezettség befizetőjére, azaz magára döntően az atomerőműre. A nukleáris lé tesítmények tekintetében az atomerőmű befizetési kötelezettsége közel 21,2941 milliárd forint, ezt egészíti ki a Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint a felsőoktatási intézmény vagy a központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény üzemideje alatt keletkezett, a radioaktív hulladék végleges vagy eseti elhelyezésével kapcsolatos, a központi költségvetésben biztosított befizetések. Idetartoznak a költségvetési támogatásban nem részesülő, at omenergiát alkalmazó szervek radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos befizetései. A felsorolt szervek befizetése 6,7 millió forinttal járul hozzá az alap működéséhez. 2016ban a KNPA a bevételeiből, abból a több mint 26 milliárd forintos be vételből összesen 13 milliárd forint összegben finanszírozzuk azokat a célokat, amit az atomtörvény megfogalmaz, tehát
