Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
4010 előirányzatnak az összege az ideihez képest csökken. No de nézzük meg, hogy miért! Azért, képviselő asszony, mert hál’ istennek, a kormányzati politikának és a je gybank politikájának köszönhetően sokkal kisebb az alapkamat, sokkal kisebb a kamatszint, ami után az államnak támogatást kell fizetnie. Jelentem: ez egy olyan folyamat, amelynek minden hiteles örül, minden olyan személy örül, aki lakástámogatásra kölcsönt vett fel vagy vesz fel. (Bangóné Borbély Ildikó: Nagyon boldogok!) Igenis, ez is tükröződik abban, hogy a lakáspiac élénkül, sokkal olcsóbban lehet hitelt felvenni, és értelemszerűen az ehhez kapcsolódó állami kamattámogatás is csökken. Ami pedig az előir ányzat egésze csökkenésének egy másik pillérét, az árfolyamgátat illeti, képviselő asszony, kérem, hogy nézze meg a benyújtott törvényjavaslat indoklásait (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) , és látni fogja, hogy az ön által említett előirányzaton az árfol yamgát állami támogatása szerepelt. De ebben az évben, hál’ istennek, a devizahitelesek problémáját sikerül megoldani (Bangóné Borbély Ildikó: Hol, államtitkár úr?!) , ezért az árfolyamgát rendszerére már nincsen szükség. (Bangóné Borbély Ildikó: Úristen, á llamtitkár úr!) Ez szerepel tényszerűen, ez szerepel a számok csökkenése mögött, és tisztelettel kérem képviselő asszonyt, hogy nézze meg a benyújtott javaslat indoklását. Ami pedig a hit- és erkölcstan oktatását illeti, én általá ban ragaszkodom a szakmai számokhoz, hadd idézzem a képviselő asszonyt, azt mondta: be kell fejezni a hazudozást. Én azt gondolom, hogy a hit- és erkölcstanoktatás ennek tükrében egy igenis támogatandó és pozitív kiadási tétele a jövő évi törvényjavaslatna k. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Bangóné Borbély Ildikó közbeszól. - Gőgös Zoltán: Be kell oda iratkozni! Be kell oda iratkozni! - Bangóné Borbély Ildikó: Arra van pénz! - Gőgös Zoltán: Krétára nincs, erre van! - Közbeszólások a z MSZP soraiból. - Bangóné Borbély Ildikó Gőgös Zoltánnal és Banai Péter Benővel beszélget.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk az előre bejelentett felszólalók felszólalásait, ezek sorában is most Aradszki András képviselő úr, a KDN P képviselője, államtitkár következik. Parancsoljon! DR. ARADSZKI ANDRÁS ( KDNP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Legelőször a költségvetési vitához 2012ben szóltam hozzá, amikor a 2013. évi költségvetésről folyt vita a Házban. Akkor azt említettem meg, hogy a 2013as költségvetés adózási szempontból a stabilitás költségvetése, ugyanis hosszú évek után először történt az meg, hogy a költségvetést megalapozó legfontosabb dolgok, az adóbevételekkel kapcsolatosak, az adómértékek nem változtak meg 2013ra nézve, azaz 27 százalékos volt az áfa, 10 százalékos a társasági adó és 16 százalékos a személyi jövedelemadó, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékok mértéke sem változott. Ezt tulajdonképpen el lehetett volna mondani ’14ben is, és örömmel kell mondanom, hogy most a ’16os költségvetési évre ezt nem mondhatjuk el, ugyanis a személyi jövedelemadó mértéke 1 százalékkal csökken, ami jelentős megtakarítást jelent a családok számára. De miért fontos az, hogy egy költségvetés irányai a z adózáson keresztül stabilak és hosszú távon kiszámíthatóak legyenek, és miért fontos az, hogy ilyen jellegű költségvetési politikát folytattunk immár - hozzá kell tennem - negyedik éve? Azért fontos, mert mindig, amikor arra gondolunk, hogy jó lenne, ha Magyarország fejlettségi szintje hasonlítana a skandináv államokéhoz vagy a luxemburgi államközösségéhez vagy egyéb más fejlett országokéhoz, akkor mindig elfelejtjük hozzátenni, hogy ennek milyen alappillérei kell hogy legyenek. Olyan alappillérei kell ho gy legyenek, hogy kezelhető legyen a költségvetési hiány, azaz az európai uniós elvárásoknak megfelelően 3 százalék alatti legyen; legyen egy olyan gazdasági növekedés, amelynek mértéke meghaladja az éves költségvetési hiányt; csökkenjen a munkanélküliség; kezelhető, csökkenő tendenciát mutasson az államadósság mértéke.
