Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
399 szolgáltató típusú állami létből, tehát a szakmai ésszerűség vezérelje, és nem a politikai megfontolás vezérelje a tevékenységüket, azt szeretném ezzel jelezni és kérni. A területi államigazgatási szervezetrend szer átalakítása tekintetében, mint említettem, nagyon sok mindenki integrálásra kerül. Gyakorlatilag ez az integrálás meggyőződésem szerint sok gondot és problémát fog okozni. Ha csak bevezető gondolatként akarom mondani, akkor 22 ágazati törvény módosítá sára kell hogy sor kerüljön jelen pillanatban és jelen időszakban is. De ha a tartalmi megfontolások tekintetében akarok közeledni a dologhoz, akkor azt kell hogy mondjam, hogy azon túl, amit említettem, hogy a főépítészi feladatok is a kormányhivatal kere tei közé kerülnek, akkor például - és vélem, Korózs képviselőtársaim erről is fog bővebben beszélni - az aktív korú ellátottak tekintetében hatályon kívül helyezik azt az önök által oly sokszor emlegetett, a lakókörnyezet rendbetételével párosuló szabályoz ási rendszert, azért, mert most a járási hivatalok keretei közé kerülnek az aktív korúak ellátásával kapcsolatos kérdéskörök. Tehát, tudja, azt nem értem, államtitkár úr, hogy ha valami fontos önöknek, akkor utána miért elbújtatott formában, más keretek kö zött változtatják ezt meg, miért nem vállalják fel akkor nyíltan és világosan. Vagy, mondtam, megszűnik a méltányossági ápolási nyugdíj 2015. március végével, ha jól emlékszem, lehet, hogy 1jével. A lényeg a dologban, hogy gyakorlatilag azok az emberek, a kik ápolási díjat kapnak, kaptak, majd az önkormányzatnak, ha van módja és lehetősége, és finanszírozza ezt a tevékenységet, akkor részesülhetnek például egészségügyi szolgáltatásban is. Mert ha az önkormányzat a nyugdíjminimum, mondjuk, 80 százalékát adja ennek az embernek, és nem azt, amit korábban, hanem kevesebbet, akkor már az egészségügyi szolgáltatás rendszeréből is kikerülnek ezek az emberek. Ez a szolgáltatói állam léte, államtitkár úr? Azt gondolom, ez semmiképpen nem nevezhető annak. Vagy az a sz olgáltatói állam léte, amikor a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházások esetében egy csomó eljárási metódust meg lehet kerülni, azokat nem kell lefolytatni? Lehet, hogy a budai Vár tekintetében ez egy nagyon fontos feladat az elkövetkezendő időszakra nézve, csak azt gondolom, ez nem a szolgáltatói állam léte. Ez parciális érdekek kielégítéséről szól, és ez az én értékrendem szerint nagyon - nagyon! - nincs rendjén. De ugyanennél a törvénynél azt is mondhatom, hogy az előkés zítés tekintetében hasonló hiátusokat lehet felsorakoztatni, mint a korábban említett, ezzel összhangban működő törvény kapcsán, és nyilván a tartalmi kérdések tekintetében is lehet kifogásokat eszközölni. Mondok még egykét példát, csak azért, hogy legyen mire válaszolnia menet közben, és ne csak a végén összefoglalót tartania. Érthetetlen volt számomra, amikor a korábbiakban olyan szabályozási rendszert hívtak életre, hogy az az orvos, aki a keresőképtelenség megállapítását megteheti, az 30 napra visszame nőlegesen, bizonyos dokumentációk rendelkezésre állásával egyetemben ezt 30 napra visszamenőlegesen megteheti, most meg ennek az ellenszabályozását teszik meg, hogy erre már nincs lehetőség, és ilyen nem is kell. (19.00) Valamelyik havernak kielégült most már az igénye, és innentől kezdve most már másnak nem kell kielégíteni, ezért a szolgáltató állam keretei között ezt a fajta változtatást megteremti? Tehát egyfajta, én úgy látom, hogy ezen gigamega, megagiga - mindegy - szervezetek keretei között egyfaj ta ügyviteli káosz kialakulása körvonalazható. Ha csúnya szavakat akarnék használni, idézőjelbe téve, akkor „országrombolásnak” is nevezhetném mindazt, ami felé haladunk e tekintetben. De mondok még egy konkrét példát a szolgáltatói állam létét érintően és a törvénytervezethez kapcsoltan. A nemzeti munkaügyi hivatalokat a szolgáltató állam jegyében lenullázták, gyakorlatilag kilúgozták, megszüntették, a munkaügyi központok hálózatát szétzúzták. Szolgáltató állam az az állam, amely gyakorlatilag a korábbiakb an a munkáltatók és a munkavállalók által befizetett járulékok nagyjából 200 milliárd forintos nagyságrendű pénzéből a korábbiakkal ellentétben annak az egyharmadát sem biztosítja arra, hogy a munkájukat vesztett emberek hozzájuthassanak azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, támogatásokhoz, amelyekhez korábban hozzá tudtak jutni.
