Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló:
3902 A művészeti megnyilvánulások közül mindinkább meghatározó és legkifejezőbb a színjátszás. Magyarországon több évszázados múltra tekint vissza a nemzetiségi színjátszás, mel y a nemzetiségek életében meghatározó, közösségmegtartó tényezőként jelenik meg. Az előadószervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény a hazai nemzetiségek művészeti életének támogatása, a kulturális jogo k érvényesülése érdekében fogalmazott meg rendelkezéseket. Rögzíti, hogy a színház, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a hazai nemzetiségek művészet i életének támogatása, az előadóművészeti intézményrendszer fejlesztése, a közpénzek hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer megteremtése, a kulturális jogok érvényesülése késztette a jogalkotót a jogszabály megalkotására. A törvény céljaként fogalmazza meg, hogy elősegítse a magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ideértve a határon túli magyar alkotók és előadóművészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek előadását, hazai nemzetiségek nyelvén születő alkotások lét rejöttét és bemutatását. A nemzetiségi színház az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház - vagy akár magyar nyelven is , melynek az adott nemzetiséghez kötődő alkotóközösségek által létrehozott előad ásai alapvetően e nemzetiségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják, és kötődnek a nemzetiségi közösség szociokulturális hátteréhez, hagyományaihoz. (9.50) Az elmúlt években a nemzetiségi színházaknak több problémával kellett sz embesülniük. A színházakat érintő finanszírozási modell változása miatt drasztikusan csökkent a magyarországi nemzetiségi színházak támogatása. Példának okáért a Magyarországi Szerb Színház állami támogatása a 2009. évben 38 millió forint volt, 2013ban 22 millió forint jut a költségvetésből a színházi szervezetnek. Ez a támogatás 43 százalékkal való csökkenését jelenti. A nemzetiségi színházak számának növekedésével az idei évben már 13 nemzetiségi színház részéről került működési pályázat benyújtá sra. A keretösszeg szűkítésével egyidejűleg az egyes színházakra jutó támogatási összeg tovább csökkent, ugyanakkor örvendetes módon a nemzeti és kiemelt kategóriájú színházak esetében nem történt ilyen mértékű elvonás. Az intézményi működés alapfeltétele a tervezhetőség, itt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a finanszírozás már év elején ütemezetten kezdődjön annak érdekében, hogy az év első féléve se legyen pénzügyileg kiegyenlítetlen. A jól tervezett intézményi működtetés nélkülözhetetlen felté tele a kiszámíthatóság, melynek természetes velejárója a források határidőben történő rendelkezésre állása. A költségvetési év előirányzatainak stabilitása meghatározza az intézmény egész évi biztonságos működését. A színházak megfelelő mértékű finanszíroz ása elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzetiségi életben a színjátszás megőrizze a közösség összetartó erejét, a nyelvi kultúra magas szintű ápolását. Egy nagyobb nemzetiség magyarországi továbbélése szempontjából létfontosságú, hogy a nemzetiségi színház a j övőben is megfelelő súllyal legyen jelen, melynek előfeltételeként a finanszírozás mértékét hozzá kell igazítani a működési igényekhez. A nemzetiségi színházak tekintetében az alulfinanszírozás mellett további gondot okozott, hogy a szakmai díjakra való fe lterjesztések is évről évre sikertelenek voltak. Az elismerés hiánya fontos motivációvesztést jelent a nemzetiségi alkotók körében. Az Arcusfest volt a nemzetiségi színházak országos fesztiválja, forráshiánnyal való hivatkozással az utóbbi öt évben nem ker ült megrendezésre, ezáltal a nemzetiségi színházak többségének bemutatkozási lehetősége szűnt meg. A szakmai továbbfejlődés szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a nemzetiségi színházi fesztivál újból megmérettetési lehetőséget biztosítson. A nemzetiségi sz ínházi élet mindennapjait tovább nehezíti, hogy nem folyik Magyarországon államilag szervezett formában képzés a nemzetiségi színházi szakemberek számára. Megfelelő képzés biztosításával egy sokszínű, értékes nemzetiségi elemekkel gazdagon átszőtt magyaror szági
