Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3869 Tehát az ujjlenyomat mikénti kezelése ettől a problémától szinte elválasztandó, mert az ennél egy elméletibb kérdés. Az a része pedig, amiről mi beszélünk, hogy milyen adatbiztonságot e redményez, gyakorlati kérdés. Mi is, akik ellenzéki oldalon a kritikát megfogalmazzuk, ha össze akarom foglalni, alapvetően azt szeretnénk és azt követeljük, hogy a védelmi szint legalább azonos maradjon, de lehetőség szerint annál jobbá alakuljon. Azt, ho gy új technikai megoldások új jogszabályi környezetet kívánnak annak érdekében, hogy ez a védelmi szint ilyen maradjon, én megértem. Ez rendben van. Csak még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy jó volna, ha nem ennyi információ birtokában kellene vitatk oznunk egy ilyen törvényről, aminél azt sem tudjuk például - erre is utalt Varju képviselőtársam, és ez persze átvezet egy másik gondolati körbe minket , hogy például mennyibe kerül. Erre vonatkozó kimutatást én nem láttam. Azt se tudjuk, ki valósítja meg . Államtitkár úr mondott egy cégnevet, hogy ki fogja megvalósítani, de én például ezt a céget nem ismerem, most hallottam először. Azt látom a jegyzeteimben, hogy egyeztetés alatt áll egy kormányrendelet is, amelynek a hatásvizsgálati lapja szerint a kormá nyrendelettel bevezetett intézkedések költségvetési egyenlegrontó hatása összességében 37 millió 815 ezer forint, és az első évben ebből 27 millió negatív hatás jelentkezik. Ez nekem így önmagában nem mond sokat, de az látszik, hogy már csak ennek is komol y költségvetési kihatása van. S gondolom, jó sok milliárdos nagyságrend az, amíg egy teljes rendszer fel tud állni, be tud állni. Fogalmunk sincs arról, hogy ez például milyen költségvetési hatásokkal jár, és arra sem tett senki utalást, hogy ezt milyen fo rrásból kívánják majd megvalósítani. Tehát azt tudom mondani, hogy kérdések sorát veti fel. Én örülök annak, hogy Tuzson képviselő úr egy picit közelebb vitt minket ahhoz, hogy megértsük, milyen rendszerről van szó. Tényleg igyekeztem figyelni, de bevallom , hogy ennek a nagy részét nem értettem meg, legalábbis így első hallásra nem. Azt javaslom, tegyék lehetővé a társadalom számára, tegyék lehetővé az ellenzék számára, hogy megismerhesse, és szakértők bevonásával mi is pontosan meg tudjuk érteni, hogy mit is terveznek valójában, mert a mostani vitából képviselőtársam megszólalásáig, valamint a jogszabály szövegéből és az indokolásból csak annyi volt kiolvasható, hogy egy ekártya ennyi mindenre lesz alkalmas. Amit viszont még a törvényjavaslattal kapcsolatb an szeretnék megjegyezni - de ez már független Tuzson képviselőtársam mostani felszólalásától, és erre az első felszólalásomban nem volt időm , az az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény módosításával kapcsola tos. Ennek a törvénynek a hatályos szövege az egyes szervek, például a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat esetében a feladatkörrel rendelkező, illetve a szervezetet irányító minisztert kötelezi a törvényben meghatározott feladatok ellátására. A módosítás a meghatározott hatáskörök gyakorlását a kormány rendeletében kijelölt szervre bízza, a polgári hírszerző tevékenységet végző Nemzetbiztonsági Szolgálat elektronikus információs rendszerei esetében például a polgári hírszerzési szervezetrendszeren belül műk ödő, kormány által kijelölt szervre. A kijelölt szerv feladatait a kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel látja el. A mi meglátásunk szerint ez a rendelkezés összességében az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdésébe ütközik, amely úgy szól, hogy „a rend őrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére - ezt szeretném kiemelni - vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályok at sarkalatos törvény határozza meg”. Ez pedig nem az. A szervezet kijelölésének például a hírszerzési szervezetrendszeren belül természetesen nincs alkotmányjogi akadálya. Az azonban az Alaptörvénybe ütközik, ha egyszerű többséggel elfogadott törvény, ill etve az annak felhatalmazásán alapuló kormányrendelet szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét. Azt gondolom, hogy ilyen probléma ebben a szabályozásban, ebben a törvényben bizony fellelhető.
