Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3851 A kártya egyes elektronikus funkciói a következőket jelentik. Elektronikus személyazonosítás, amely lehetővé teszi mind online rendszerben, mind pedig személyes ügyintézés során a személy azonosítását. A polgár a kártyáját a megfelelő kártyaolvasóba helyezi, a PINkód beütésével hitelesen azonosíthatja magát. A leolvasott adatok felhasználhatók az űrlapok gyors kitöltésére. Az elektronikus aláírás egy szabadon választható funkció, ha a kártya tulajdonosa kéri, úgy az igazolványa az elektronikus aláíráshoz is felhasználható mint hitelesítő eszköz. Az ehhez szükséges elektronikus szolgáltatást a kormány által kijelölt szerv, várhatóan a NISZ Zrt. biztosítja. Utazáshoz az új személyi igazolvány ugyanúgy használható les z, mint a régi. A tárolt ujjnyomatnak és az elektronikus csipnek köszönhetően a repülőtéri határátlépést gyorsíthatja meg. Az igazolványok cseréje fokozatosan, a régi lejáratával történik, aki azonban szeretné a régi igazolványát hamarabb lecserélni, emelt összegű illetékért megteheti. (19.30) Azon 65 év feletti személyek, akik nem kívánják az elektronikus funkciót igénybe venni, továbbra is igényelhetnek határidő nélküli igazolványt. Az illetékmentesség köre bővül a 1418 év közötti korosztállyal. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat összerendelési nyilvántartásra vonatkozó részeinél hangsúlyozni kell, hogy a törvényjavaslatnak a sajtóban eddig megjelentekkel ellentétben nem célja, hogy az elkülönülten kezelendő azonosítókat - tajszám, adóazonosító, sze mélyazonosító - egyben kezelje. A 2013. január 1je óta megalkotott szabályozás alapján az összerendelési nyilvántartás a személyi alapnyilvántartások és az egyéb kapcsolódó nyilvántartások titkosított kapcsolati kódjait tartalmazza, és az ekapcsolati kód ok útján történő szakrendszerek közötti kommunikációt teszi lehetővé. A nyilvántartás semmilyen természetes személyazonosító adatot vagy egyéb ágazati azonosító kódot nem tartalmazhat. Az összerendelési nyilvántartás szerepe az, hogy az egyes szakrendszere kbe a szakrendszer által előírt azonosító nélkül is be lehessen lépni, és a kapcsolati kódon keresztül is azonosítható legyen az ügyfél. A jelen javaslat ezen összerendelési nyilvántartás szabályait a tényleges informatikai megvalósítás szempontjából felül vizsgálva pontosítja. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat másik célja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása. A módosítás lényegi elemei a következők. Az általános hatósá g mellett kijelölésre kerülnek kormányrendeleti szinten az európai létfontosságú vagy nemzeti létfontosságú létesítménnyé, rendszerré törvény alapján kijelölt létesítmények, rendszerek, a zárt célú rendszerek, a honvédelmi célú, valamint a polgári hírszerz ő tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus informatikai rendszerei tekintetében a hatósági feladatot ellátó szervek. A javaslat alapján megszűnik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet információbiztonsággal kapcsolatos feladata, azt a jövőben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat mint kormányzati eseménykezelő központ eddig is részt vállalt a kiberbiztonsági feladatok ellátásában, szerepe így megerősödik, egyúttal a szükséges szakértelem egy intézményben ös szpontosul. Átalakul a sérülékenységvizsgálat rendszere is. A kormány által kijelölt állami szerv mellett feladatot vállalhatnak nemzetbiztonságilag ellenőrzött piaci szereplők is. A nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek, a létfontosságú rendszerek elek tronikus információs rendszerei, valamint a zárt célú rendszerek vonatkozásában a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál működő kormányzati eseménykezelő központ végezheti a sérülékenységvizsgálatot. A Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat zá rt célú elektronikus információs rendszerei, továbbá a Honvédelmi Tanács és a kormány speciális működését biztosító infokommunikációs támogató rendszerei esetében, valamint az Információs Hivatal tekintetében a saját ágazati, szintén a kormány által kijelö lt állami szerv végzi a vizsgálatot.