Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
385 legyen, hiszen ezért is jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy ezekben az ágazatokban az átjárhatóság minél jobban biztosított legyen. Az állam ezzel go ndoskodik a megszerzett tudások továbbhasznosításáról, például katonai pályán adott esetben egészségi okokból maradni nem tudó személyek képzése közigazgatási munkakörre. 7. A törvényjavaslat a jogszabályi környezet változásaiból adódó egyéb pontosításokat is végrehajt. E körben a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló ’96. évi XLV. törvény néhány rendelkezése is pontosításra kerül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény módosításá val összefüggésben a koherencia fenntartása érdekében. Kérem a fenti célok megvalósítása érdekében a tisztelt országgyűlési képviselőket, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) E LNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőnek megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszó nokának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, azt gondolom, alapvetően mégiscsak inkább technikai természetű módosításokat t artalmaz, jóllehet egykettővel kapcsolatban nekem is van kérdésem. Szerintem az nagyon helyes, hogy megjelenik a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás, leegyszerűsítve, ha jól értem, ez a magyar diplomataképzés irányába történő elmozdulás; szer intem ez egy hasznos dolog. Azt is értem, hogy az akkreditációval kapcsolatban bővíteni kívánják a mozgásterüket, tulajdonképpen még így első olvasatra kifejezetten progresszívnek tűnő gondolat ez, hogy az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség tagjai közül bárkit erre felkérjenek, ne legyen a MAB ebben illetékes. Hogy ez jó vagy nem jó, ezen nyilván lehet vitatkozni. Azt is meg tudom érteni, hogy nem egy esetben vannak fenntartások a MAB eljárását illetően is, hiszen jó néhány példát lehet arra hozni, hogy valóban menet közben vagy nagyon gyors ütemben változnak bizonyos feltételek a MAB berkein belül, ami nem egy esetben komoly problémákat okoz. (17.50) A legnagyobb problémát én alapvetően abban látom, bevallom őszintén, hogy akármilyen minőség biztosítással foglalkozó szervezetet is kérünk fel, abban nem biztos, hogy előremozdulás történik, hogy az akadémiai jellegű tudományosságot és számos olyan területet, ami ebbe a körbe viszonylag nehezebben beilleszthető, hogy és mint lehet valamilyen módo n, közös módon összerendezni. A MAB erre tett kísérletet vagy egyáltalán a magyar akkreditációs rendszer. Ez láthatóan nem megy vagy nem működik. Nyilván differenciáltabban kell hozzáállni, hiszen itt jó néhány olyan terület van, ahol nem feltétlenül az el méleti tudományos munkásság számon kérése, hanem sokkal inkább a gyakorlati jártasság jelent érdemi tartalmat, akár rendészeti vagy akár katonai ügyekre gondolunk. Ugyanakkor viszont fontosnak tartanám azt valamilyen módon jogszabályban vagy akár rendeleti szinten garanciaként beépíteni a rendszerbe, hogy a külföldi minősítők eljárása esetén is magyar jogszabályi, illetve tudományos sztenderdek figyelembevételével kell megtörténnie a minősítésnek, hiszen enélkül gyakorlatilag Magyarországon akkor többféle m érce is meg tudna jelenni. Azt gondolom, az mégsem helyes, mégsem szerencsés, tehát van teendő itthon is szakmai oldalon, másik oldalon pedig jogi szabályozás terén. Hogy ezt milyen szinten kell megtenni, bevallom őszintén, ezt most nem tudom. Lehet, hogy elég a rendeleti szint is bőven. Azt az előírást meg kellene tenni, hogy
