Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
3840 feladatokat és célokat napi s zinten megvalósítják a magyar polgárok boldogulása érdekében. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Varga László képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. DR. VARGA LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első vitanap vége felé járva azt kell mondanom, hogy kiemelkedő volt a kormánypár ti megszólalók közül TuriKovács Béla, aki említett olyan kérdéseket, részint kritikusan, részint megállapítva a tényeket, amelyek nem hagyományosak egyegy kormánypárti felszólalásban a költségvetési vita során. Azt mondta, hogy a magyar GDP növekedése al apvetően a járműiparnak és az európai uniós beruházásoknak köszönhető, részint persze az agráriumnak, amellyel kapcsolatban megfogalmazott kritikákat is. Nyilván elgondolkodtatóak a szavai, és azt kell mondanom, hogy ennek szellemiségében mindannyiunknak é rdeke lenne olyan típusú mondatokat is mondani ebben a vitában, ami nemcsak arról szól, hogy a jelenlegi kereteket hogy lehet újra elosztani, hanem arról is, hogyan nőhetnek a költségvetés forrásai, bevételei, és hogyan nőhet a magyar gazdaság. Öröm volt e zt a részéről hallani, és öröm volt ennek kapcsán kritikát is hallani, hiszen az agrárium kapcsán elmondta, hogy a földforgalmi törvénnyel nem elégedett, és azt is elmondta, hogy a vidék, a kistelepülések lakossága nem érzi a magyar gazdaság növekedését. D e nem érzi KeletMagyarország sem, ha már a járműiparnál tartunk. Többször javaslatot tettem - és remélem, ez célt fog érni , hogy KeletMagyarországon is jöjjön létre járműipari központ Miskolc székhellyel. (18.40) Tehát Miskolcon jöjjön létre járműipari központ, amely jelentős GDPnövekedést is okozhatna, és különösen élénkítő hatást okozhatna a térségben. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy ha ugyan magas hatásfokkal, de felhasználásra kerülnek az EUs beruházások, hiszen egyet nem említett, hosszú távon a hazai kkvk erősödése jelentheti még egyébként a magyar gazdaság boldogulását, különös tekintettel arra, ha exportálni tudnak és exportpiachoz jutnak. Erről önök egyébként beszéltek sokat, ambiciózus céljaik vannak, egyelőre kevés eredménnyel. És ha már P alkovics államtitkár úr itt szót kért, említette a kkvkat és említette a kutatásfejlesztésinnováció kérdéseit, amellyel kapcsolatban azért kevés előrelépés történik. Sokkal komolyabb források kellenének a költségvetésben ilyen típusú célokra, olyan terü leteken is az országban, gondolok itt a keletmagyarországi területekre, ahol ez igazán fontos volna. Ennek fényében, ezt kiegészítve megjegyezném, hogy az oktatás forrásai a költségvetésben gyakorlatilag stagnálnak. Tehát azt mondanám, hogy ha növeljük a kereteket, kkvk, export, agrárium, akkor ezeknek vissza is kellene köszönni a költségvetésben. Először a költségvetés tervezéséről még itt néhány gondolatot. Nem gyakori ez a helyzet, hogy ilyen korán kezdi el tárgyalni az Országgyűlés a költségvetést. Eg yszer már 2012 júniusában behozták önök korábban a költségvetést, igaz, akkor nem került elfogadásra, később került. Ez nyilván támadásoknak is teret engedett, hosszú ideig lehetett kritikával illetni ezt a költségvetést a későbbi elfogadás előtt, de hiába hozták be korán, azt követően még hétszer kellett módosítani. Európában is egyedülálló ez a helyzet, hagyományosan az a helyzet, hogy december végével érnek az országgyűlések az elfogadásához és november magasságában a kormányok az előterjesztéséhez. Tehá t szerintem helytálló az a diagnózis, hogy másfél évet tulajdonképpen meg akar nyerni magának konfliktus nélkül a kormány ezzel az üggyel. Azt, hogy másfél év alatt mennyi minden történhet, azt el sem mondom önöknek egy olyan gazdasági környezetben, amivel kapcsolatban adott esetben Görögország kérdését hadd említsem ebben a pillanatban, a finanszírozásának a kérdését, vagy a németországi GDP alakulását, az infláció
