Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
3820 jövőre is. Mindezek alapján a kórházak által maguk előtt görgetett adósságállomány p roblémája sem kerül megoldásra, az oktatásra költött összegek alapján a régiónk szégyenpadján maradtunk. Tisztelt Ház! A jóléti kiadások összesen 46 milliárd forinttal növekedhetnek a tervek szerint, amely pluszforrás egésze gyakorlatilag az 1,6 százalékos nyugdíjemelésre lesz fordítva. A nyugellátások 3059 milliárd forintra emelkedhetnek az idénre tervezett 3010 milliárd forint után, a munkanélküliellátásokat visszanyesi a kormány, az oktatásra szánt összegek stagnálnak, az egészségügyre fordított kiadáso k jottányit sem változnak, csak tologatják a különböző költségvetési tételeket. A teljesség igénye nélkül: a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai csökkennek, a családtámogatások csökkennek, a táppénzre fordított összeg csökken, a munkanélküliellátás kiadásai csökkennek, a családi pótlék kiadási oldala csökken, az úgynevezett egyéb szociális támogatások csökkennek, ellenben a közmunkaprogramra fordított összeg eléri a 340 milliárd forintot. Ez a GDP 1 százaléka, de ez azt jelenti, hogy a foglal koztatás emelését továbbra is a közmunka révén valósítják meg a beruházásösztönző programok helyett. Na, ez a cserbenhagyás költségvetése! Tisztelt Ház! Mivel a mai társadalom fő problémája a szegénység növekedése és a biztonsághiány, Orbá n Viktor kormánya nem törődik azzal, hogy a jóléti intézkedések olyan automatikus stabilizátorként funkcionálnak, amelyek mérséklik a gazdasági válságok társadalmi hatásait, ezáltal képesek hozzájárulni a gazdasági krízisek lerövidítéséhez és enyhítéséhez is. Orbán Viktor válasza a világgazdasági változásokra, hogy a társadalomból kiszorultakat fegyelmező, büntető politikával kordában tartja, míg az alsó középrétegek nagy részét bizonytalan és egzisztenciálisan függő helyzetbe hozza. Negatív újraelosztás za jlik, vagyis a jóléti juttatások nagy része a felső és a felső középosztály felé áramlik, miközben a szegények egyre kevesebb pénzt és egyre nagyobb ellenőrzést kapnak; e politikának része az autoriter elemeket hordozó politika is, amely egy szűk kisebbség privilégiumait őrzi. A kormány cserbenhagyja a szociálisan rászoruló rétegeket, egyedüli megoldásként a közmunkaprogramot erőlteti, amely a statisztika kozmetikázásán kívül semmilyen eredménnyel nem jár. Ezzel egy időben stadionépítésekre és egyéb presztí zsberuházásokra újabb és újabb források nyílnak meg. Cserbenhagyják az egészségügyi, a szociális és oktatási ágazatot is, a megalázó körülményeken változtatni nem akarnak. Elfogadhatatlan, hogy ismételten a magasabb jövedelműeknek kedveznek az szja csökken tésével. Egy átlagos fizetésből élőnek ez mindössze 15002000 forintos adócsökkentést jelent, azonban a többkulcsos adórendszerrel ennek a többszörösét is el lehetne érni. Tisztelt Ház! Ez a költségvetés az esélyegyenlőtlenségek növekedésének a költségveté se, mert azt mondja Rogán Antal a felszólalásában, hogy ez az adócsökkentés kormánya. Azt mondják, hogy a családi kedvezményeknek és a személyi jövedelemadó csökkentésének köszönhetően a magyar családok jövőre 145 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodh atnak, mint 2015ben. Az a baj, kedves képviselőtársaim, hogy ennek az összegnek körülbelül 80 százaléka az szjacsökkentésből jön össze, amely viszont a magasabb jövedelműeknek a zsebében hagy jóval több pénzt, azoknál, akiket az elmúlt években már eddig is jelentősen támogatott a kormány a felső szjakulcs megszüntetésével. De nézzük, hogy közben mit fizet be a keményen dolgozó kisember - természetesen én értem az adófilozófiai változást is - ezen adófilozófiai változás után! Fizetik az emberek a távközlé si adót, 56 milliárd forinttal, ha telefonálni akarnak, márpedig telefonálni szoktak. Fizetik a tranzakciós illetéket, 200 milliárd forint, ha bankolunk - márpedig ma elég nehéz bankszámla nélkül létezni , amihez még hozzávehetjük a bankadó egy részét is, hiszen mindenki tudja, hogy végső soron azt, legalábbis részben a számlatulajdonosok, azaz mindannyian fizetjük meg. Aztán fizetjük itt a biztosítási adót, 30 milliárd forinttal. Nemcsak a luxusterepjárók után kell ám ilyet fizetni, ezt mindenki fizeti, a kinek autója van; mindegy, hogy családos, vállalkozó, fiatal vagy öreg, nyugdíjas; amihez jön még a gépjárműadó 45 milliárd forintja. Aztán fizetik az emberek a népegészségügyi
