Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - TÓTH CSABA (MSZP):
3810 Ha megnézzük a költségvetésnek az előirányzatait, a címeit, a fő sorait, akkor azt látjuk, hogy nincs olyan ter ülete a költségvetésnek egyáltalán, ami a tavalyi évhez képest kevesebb előirányzatot kapna. (Dr. Varga László: De, az önkormányzatok!) Ebből pedig nulla inflációs környezet mellett az következik, hogy a pozíciója senkinek sem roml ik, viszont számos területen javul. Amikor ilyen „minden faluba stadiont” szóvirágokat mondanak, és azt mondják, hogy a kormány összeszerelő üzemcsarnokká akarja változtatni az országot, akkor nagyvonalúan elsiklanak a fölött a tény fölött, hogy az egyik l egnagyobb tudományos, technikai beruházás folyik a kormány és a költségvetés által finanszírozott módon Szegeden, a lézerközpont, ami európai léptékűen értelmezhető tudományos és kutatási potenciált hoz létre. Ez számukra nem létezik. Azok az erőfeszítések , amelyek a K+F szektor, az egyetemi, a felsőoktatási kutatási programok erősítését jelentik, ezektől ők eltekintenek. Nem tudnak, nem akarnak tudni azokról a programokról, amelyek pont azt szolgálják, hogy a legjobb magyar kutatókat hívjuk haza, a Tudomán yos Akadémia ezen programja, amit támogat a költségvetés, benne van a számokban, csak ki kell tudni olvasni. Pont azért, hogy ne legyen az igaz, amit az ellenzék annyira vágyottan itt szónokol, mert pont hogy nem az összeszerelés az, ami egyébként a magyar gazdaságot fellendíti, hiszen tudjuk azt, hogy természetesen az Audikat összeszerelik persze Magyarországon, de az Audinak a kutatásfejlesztési részlege, amit Győrött fejlesztenek és építenek, óriásit lendít egyébként. Azt nem veszik figyelembe, hogy a m agyar gyógyszergyártás nem egyszerűen összeszerelés - ha egyáltalán gyógyszert össze lehet szerelni, mondjuk inkább, összekotyvasztani , hanem az egy olyan fejlesztési programon alapul, aminek kapcsán a magyar gyógyszergyártás minimum európai, de inkább v ilágviszonylatban is versenyképes, ami óriási és egyébként kormány által támogatott programokon keresztül valósul meg. Összességében azt kell mondani, hogy ez a költségvetés, túl azon, hogy egy nagyon fontos dolgot megvalósít, adót csökkent, ami azért mégi scsak vágyott és szeretett programja a magyaroknak, egy sor olyan előremutató irányt tartalmaz, aminek kapcsán én csak azt sajnálom, hogy az ellenzék nem hajlandó ezt tudomásul venni. De nem baj, mert nem az ellenzék tetszését szeretnénk elnyerni, hanem a magyar választókét, ami eddig még sikerült, és reméljük, hogy ezzel a költségvetéssel ezután is sikerülni fog. Ez szolgálja az ország javát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Tállai András: Bravó! - Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr . Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Tóth Csaba képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. Megadom a szót. TÓTH CSABA ( MSZP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott költségvetési törvény általános indoklásának bevezeté se olyan, mintha egy sikertörténetről szólna, mintha egy gazdasági csoda történt volna az országban. Ebből megtudhatjuk, hogy a kormány szerint Magyarország ma már jobban teljesít, a kormány megmentette az országot, és a konszolidációs két év után 2014. és ’15. év növekedési fordulatot vett, és a 2016os költségvetés egy új korszak költségvetése lesz. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a kormány 2010 óta tartó rossz gazdaságpolitikája azt eredményezte, hogy jelentős a lemaradás a régiós országokhoz képest, az államháztartási egyensúly javulása csak látszólagos, az államadósság valójában nőtt. A magyar gazdaság az előző évek stagnálásához, sőt recessziójához képest a múlt évben ugyan bővülni látszott, ezzel a növekedéssel a magyar gazdaság újra felzárkózási pál yára került az Európai Unióhoz képest. Sajnálatos módon azonban csak egyetlen évre. A gazdaság múlt évi szárnyalását az uniós források koncentrált beáramlása alapozta meg. A kormány uniós szabályokat megszegő politikája, valamint a fejlesztési források elo sztását és a projektek irányítását végző szervezetek működésképtelensége miatt az érintett szervezetek Magyarországon olyan jelentős csúszásban voltak a források lehívásában, hogy a kormány 2013 közepén a veszteségek minimalizálása érdekében kapkodásba kez dett. Ennek következtében 2014ben jelent meg a gazdaságban a hétéves forráskeret
