Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3777 Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, ez egyértelműen azt jelentette, hogy Magyarországon első ízben fordul t elő az, hogy még olyan után is adót kellett fizetni, amit egyébként az ember meg sem keresett vagy kézhez sem kapott. Az adóterhek jelentős csökkentése zajlott le, ezzel párhuzamosan pedig a félszuperbruttó intézményét is kivezettük, és ráadásul még a cs aládi adókedvezményeket is be tudtuk vezetni. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor nagyon sokat vitatkoztak velünk a szocialista padsorokban ülők, hogy úgymond ezzel a legalacsonyabb keresetűek rosszabbul járnak. Azt gondolom, öt esztendő után visszatekinthetü nk arra, hogy hogyan néz ez ki a tényleg legalacsonyabb keresetűek esetében. A kezemben van az az összehasonlítás, amelyik azt mutatja, hogy hogyan változott Magyarországon a nettó minimálbér reálértéke 2002 és 2010 között: a nettó minimálbér reálértéke 20 02 és 2010 között, az önök kormányzása idején 1 százalékkal nőtt; a nettó minimálbér értéke 2010ről 2016ra - ha az új költségvetésben egyébként változatlan minimálbérrel számolunk - viszont 5,5 százalékos növekedést mutat. Azt gondolom, ez elég egyértelm űen eldönti azt a kérdést, tisztelt képviselőtársaim, hogy végső soron melyik bér- és adórendszer az, amely kedvezőbb minden magyar családnak és egyébként minden magyar dolgozó embernek. Azt kérem azoktól is, akik követik ezt a parlamenti vitát, hogy ne ül jenek fel annak, aki Magyarországon úgy ígér egyébként több pénzt a költségvetésben, hogy ezzel párhuzamosan mindenkire lényegesen több adót is akar kivetni, mert azt látni kell, hogy az ellenzéki pártok sokszor felelőtlen ígérgetéseinek - amelyek közül a szocialisták persze semmit nem valósítottak meg a kormányzásuk idején - rendszerint az a következménye, hogy az adóterheket is emelni kell. Mi ezzel szemben, tisztelt képviselőtársaim, olyan filozófiát vallunk, amely filozófiának az a lényege, hogy csak úg y lehet Magyarországon sikeres gazdaság, csak úgy lehet Magyarország sikeres ország, ha az állam azt az alapelvet követi, hogy abból a pénzből, amit az emberek megkeresnek, minél többet hagy náluk. Ezért mi folyamatosan, minden esztendőben, mindig a munkát terhelő adók, elsősorban a személyi jövedelemadó csökkentésének hívei vagyunk éppen azért, mert azt gondoljuk, hogy az emberek által megkeresett pénz maradjon náluk. Szerintünk az igazságos adórendszernek az a lényege, hogy inkább a fogyasztást adóztatjuk , és egyébként a megkeresett pénzből pedig minél többet az embereknél hagyunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen minden költségvetésnek, az adórendszernek is kell egyfajta szolidaritást és társadalmi felelősséget mutatnia. Mi azt gondoljuk, hogy az adórendszer ezt a családi adókedvezmény formájában fejezi ki. És itt érdemes, tisztelt képviselőtársaim, kitérni arra, amit végül Varga miniszter úr is említett az expozéjában, hogy a 2011től 2016 végéig tartó időszakban egyébként az új adórendszer a csal ádi adókedvezményekkel együtt 3600 milliárd forint többletjövedelmet hagy a családoknál, és ebből családi adókedvezmény formájában 1300 milliárd forinttal segítjük 2011 és 2016 között gyakorlatilag Magyarországon a családokban élő gyerekek felnevelését és iskoláztatását. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, ez különösen, jelentősen változhat még a következő esztendőben. Idézzük fel ennek a különféle fázisait! 2010ben döntött az Országgyűlés ismét a gyerekek után járó adókedvezmény visszahozásáról. Itt is szeretném leszögezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy volt Magyarországon családi adókedvezmény, gyerekek után járó adókedvezmény: 2002ben, amikor a szocialisták átvették a kormányzást, csak eltörölték azt 2003ban. Ennyit arról, hogy ha ők valamit meg ígérnek, annak egyébként milyen döntések lesznek a következményei. 2003 és 2010 között gyakorlatilag kivezették Magyarországon a gyerekek után járó adókedvezményt. 2010ben 2011es kezdettel visszahoztuk azt, és 2013ban döntött az Országgyűlés arról, hogy 2014től kezdve az alacsony jövedelműek nemcsak az általuk fizetett adóban, hanem egyébként az általuk fizetett egyéb közterhekben is igénybe tudják venni azt, ami jelentős értékű többletjövedelmet hagyott a legalacsonyabb keresetű, gyereket nevelő család oknál. Ennek a mértéke meghaladta az 55 milliárd forintot.
