Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitája - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
3764 Most pedig tisztelettel felkérem Domokos László elnök urat, az Állami Számvevőszék elnökét, hogy 30 perces időkeretben ismertesse az Állami Számvevőszék jelentését a költségvetésre vonatkozóan . Parancsoljon! DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. (Dr. Józsa István: A zugügyvédet nem hoztad?) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számv evőszék törvényi kötelezettsége, hogy az Országgyűlés számára véleményt adjon a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről. E kötelezettsége teljesítése érdekében az Állami Számvevőszék a központi költségvetési előirányzatok tervezését végző szerveknél, elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, illetve a költségvetési fejezetek irányító szervezeteinél végzett ellenőrzést, amely alapján kialakította véleményét a 2016. évi költségvetésr e vonatkozó törvényjavaslatról. Az ellenőrzésünk során mindenekelőtt azt vizsgáltuk, hogy a központi költségvetési törvényjavaslat összeállítása megfelelte a jogszabályi előírásoknak. Megállapítottuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartási törvényben foglaltaknak megfelelően 2015. március 20án a honlapján közzétette tájékoztatóját a 2016. évi költségvetés tervezéséhez. A tervezési tájékoztatóban megfogalmazott követelmények a költségvetési tervező munka során érvényesültek. A kormány 2015. április 30án a honlapján nyilvánosságra hozta a konvergenciaprogramot, amely tartalmában megfelelt annak a törvényi előírásnak, miszerint a kormánynak el kell készítenie az aktuális és a következő három évre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előr ejelzést, és azt nyilvánosságra kell hoznia. Az államháztartási törvény előírásainak megfelelően a költségvetési törvényjavaslatban bemutatásra került az államháztartás alrendszerei pénzforgalmi szemléletben készült költségvetési egyenlegének összefüggése és kapcsolata az európai uniós módszertan szerinti, eredményszemléletet tükröző egyenleggel. A kettő közötti eltérés - szakzsargonban az úgynevezett ESAhíd szerint - 82,1 milliárd forint. Ebből adódóan az államháztartás 2016. évre tervezett GDP 2,2 százal ékának megfelelő pénzforgalmi hiánya az európai uniós módszertan szerint számolva 2 százalékos GDParányos hiánynak felel meg. Következésképpen a 2016. évre tervezett hiány nem éri el az uniós rendeletben referenciaként meghatározott 3 százalékot. Ezzel az államháztartási törvénynek az államháztartási hiány mértékét korlátozó előírása is teljesül. Az államadósságmutató 2016. december 31re tervezett 73,3 százalékos mértéke az Alaptörvény 36. cikkely (4) és (5) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban a 2015. évi 74,3 százalékos mértékhez képest csökkenést mutat. A törvényjavaslat szerint az államadósság növekedési üteme 3,3 százalék lesz, ami meghaladja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény 2015. január 1je óta hatályos adósságképlete a lapján számított 0,35 százalékot. A törvényi előírással ellentétes helyzet megszüntetése érdekében a kormány a Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/4884. számú törvényjavaslat 1. §ában kezdeményezi az adósságképlet alka lmazásának további feltételekhez kötését. Ezek a feltételek - mind az infláció, mind pedig a gazdasági növekedés üteme haladja meg a 3 százalékot - 2016ban várhatóan nem teljesülnek. Így a kormány javaslata szerinti törvénymódosítás hatálybalépését követő en az adósságképlet szerinti korlát nem lesz majd akadálya annak, hogy a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az államadósság tervezett növekedése mellett elfogadja. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavasl at megalapozottsága szempontjából az egyik fő kérdés az, hogy az előirányzott bevételek és kiadások összhangban állnake a gazdasági feltételek várható alakulásával. Ennek kapcsán két kérdés vetődik fel. Az első, hogy az a gazdasági prognózis, amit a törvé nyjavaslat indoklásának melléklete tartalmaz, mennyire tekinthető reálisnak. (12.30)