Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK:
3708 Ezt a területet is utolérte a kormány rombolása, az átgondolatlan, kapkodó, mindent átszervezési láz. Az egyetemekkel egységben működő klinik ák különösen szerencsétlen helyzetben vannak: egyszerre érinti őket ugyanis a kormány egészségügyi és felsőoktatási politikája, holott különkülön is igen súlyos csapás bármelyik. Az eszközhiány, a pénzhiány a klinikákon sem jobb, mint az egészségügyi inté zményekben általában, de most az év végéig még több ezer fős elbocsátással is szembe kell nézniük az egyetemi reform miatt. Veszélybe kerül a gyógyítás szakmai színvonala, és a jövő egészségügyi szakembereinek sem marad elég hely szakmai gyakorlatot szerez ni. Igen, ezt hozza az egyetemi kancellária elhibázott rendszere a magyar klinikákon. Az egészségügyi felsőoktatási intézményekbe megérkezett kancellárok nyilván elsősorban a pénzzel törődnek, mint ahogy más egyetemeken is. Kinevezésük után meglepve szembe sültek azzal, hogy bizony a klinikák fenntartása nem olcsó. Ahol világszínvonalú gyógyítást és világszínvonalú oktatási, tudományos munkát is végeznek, ott még a nyomott magyar fizetésekből is jelentős bértömeg jön össze. És hogy reagálnak erre a kancellár ok? Azonnal elbocsátásokat irányoznak elő, hogy a kitűzött célszámokat hozni tudják, mit sem törődve a tudományos, oktatási, gyógyítási szempontokkal. Ezért hát el kell küldeni a munkájukat már ma is túlhajszolva végző dolgozókat, még nagyobb túlterhelést okozva az ott maradóknak. Pedig az orvosok, ápolók, gyógyszerészek, beteghordók a legkevésbé sem tehetnek arról, hogy egy egyetem miként gazdálkodik, mégis áldozatául esnek az emberminisztérium felsőoktatási ámokfutásának. Az orvos- és egészségtudományi ké pzések hallgatóinak egyre nehezebb gyakorlati helyet találniuk. Hiába járnak olyan egyetemre, aminek a fenntartásában ugyan lenne klinika, ha ott nem tudják őket fogadni, már ma is egyre kevesebb egészségügyi dolgozó vállalja ugyanis a gyakorlati képzést. Ez nem csoda: 3040 beteg ellátása mellett kellene a gyakornokokat képezniük és az egyetemi adminisztrációval bíbelődniük, persze megalázó fizetésekért. De a jövő egészségügyi szakemberei így mégis hol fogják megszerezni a szükséges gyakorlati tapasztalato t? Az sem számít a kancellároknak és a kormánynak, hogy az adott osztályon hány aktív dolgozó van. Nem számít, hogy elegendőe a létszám a betegek ellátásához, sőt előfordul, hogy egy osztályon már most is teljesen egyedül van valaki egy adott munkakörben, és sokszor akár hathét hónapig minden egyes hétköznap és szombaton ügyeletet lát el. De a létszámleépítés természetesen őt is érinti, mert ilyen apróságokkal a kormány kinevezettjei nem törődnek. És ahogy a szakmai szempontokat elfelejtik számításba venn i, ugyanúgy a betegek érdeke sem merül fel ebben a logikában. Az elbocsátások mellett a beszerzések leállítása, az eszköz- és gyógyszerhiány is olyan hazárdjáték, ami az emberek bőrére megy. (0.30) A kancellárrendszert vissza kellene vonni úgy, ahogy van, de önök ezzel szemben újabb büntetésként kitalálták és bevezették a pénzügyekben vétójogot kapott konzisztóriumokat. E testületek tagjainak többségét a miniszter nevezi ki, szükségszerűen nem az emberek és a gyógyítás vagy netán az oktatás szempontjait néz ik, hanem kizárólag a megszorítás logikáját követik. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypárt annak idején ellenzékben népszavazást írt ki a 300 forintos vizitdíj ellen, csak azért, hogy kormányra kerülve brutális megszorításokkal veszélyeztessék az embere k gyógyulását, az egészségügyi szakmák jövőjét, az intézményrendszer működőképességét. A klinikákat egyszerre sújtja a Fidesz felsőoktatási és egészségügyi ámokfutása, de ez a szektor ezt már biztosan nem fogja elbírni. Azonnali lépéseket várunk a klinikák működőképességének megőrzéséért. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik, parancsoljon!
