Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3689 azért, hogy hazánkban ne lehessen génmódosított növényeket vetni. Mind európai uniós, mind nemzetközi szinten vezető szerepet töltöttünk be a GMOmentességért folytatott harcban, elég itt a „GMOme ntes Európa” kezdeményezésre utalnom. Miért óriási mérföldkő ez a szabályozás? Mert a jelenlegi uniós rendszerben rendkívül nehéz feladat a GMOmentesség megőrzése, a moratórium, azaz a termesztési tilalom bevezetése és fenntartása. Ehhez igen költséges tu dományos vizsgálatok szükségesek, amelyekhez a fajtatulajdonosok ráadásul nem adnak a szabadalmukkal védett vetőmagokból. Így gyakorlatilag nincs lehetőség független hatásvizsgálatok elvégzésére. Ugyanakkor a döntés nem a mi kezünkben van, helyettünk más t agállamok, illetve az Európai Bizottság dönt. Ez számunkra elfogadhatatlan, és sérti Magyarország szuverenitását. Az Európai Bizottság 2010 júliusában, öt évvel ezelőtt nyújtotta be jogszabálymódosítási javaslatát, amelynek célja az volt, hogy a tagállamo k maguk dönthessék el, hogy akarnake GMOkat termeszteni a területükön, vagy sem. Sőt, a döntésnél nem környezeti vagy egészségügyi szempontokat, kockázatokat kell mérlegelni, hanem a tagállam gazdasági és társadalmi indokok alapján is bevezetheti a tiltá st. Ennek ötletét még Magyarország vetette fel 2005ben. Ebben a mind gazdasági, mind politikai szempontból is különösen érzékeny kérdésben 2010 második felében kezdődtek meg igazán a tárgyalások, melyek során számtalan, a belső piacot, a nemzetközi kötele zettségeket és egyes uniós jogi kérdéseket érintő probléma merült fel. Magyarország európai uniós elnöksége alatt a dosszié tárgyalása során óriási előrelépést értünk el. Kidolgoztuk azt az indokrendszert, amelyre a tiltó intézkedéseket alapozni lehet. Ekk or azonban még néhány nagy tagállamban hiányzott a kellő politikai akarat a javaslat elfogadásához. 2014 elején azonban az 1507 jelű génmódosított kukorica termesztésének uniós engedélyezéséről szóló szavazás akkora vihart kavart, hogy az országok felismer ték: a döntés tagállami kézbe adásának most érkezett el a történelmi pillanata. 2014 júniusában a miniszterek óriási jelentőségű döntést hoztak, és végül megszavazták a köztermesztési javaslatot. Ezt követően már csak az Európai Parlamenttel kellett végső megállapodásra jutni. Az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások 2014 decemberében a Tanácsban a tagállamok szakminiszterei által júniusban elért megállapodáshoz képest kifejezetten jó irányba vitték az ügyet. Újra feltűntek azok a szakmai elemek a szö vegben, például a tiltás indokai, amelyeket még 2011 első félévében a magyar európai uniós elnökségünk idején sikerült kiharcolnunk az érintett tárcák kitartó képviseletével. Ezek erősebbé, jogi szempontból biztonságosabbá és számunkra kedvezőbbé tették a megállapodást. A tárgyalások végén, 2015. január 13án, az Európai Parlament plenáris ülésén végül megszavazták a GMOk termesztésének tagállami tiltását lehetővé tévő jogszabályi módosítást. Megszületett a 2015/412/EU európai parlamenti és tanácsi irányel v, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy társadalmi, gazdasági vagy egyéb indokok alapján korlátozzák vagy megtiltsák egyes géntechnológiával módosított szervezetek termesztését az országuk területén. A tárgyalások során Magyarország mindvégig ke zdeményezőnek számított. Számos tagállam hazánkhoz igazította álláspontját és szavazott végül igennel a módosítási javaslatra. Most pedig engedjék meg, hogy rátérjek arra, miről is szól fő vonalakban az új irányelv és a jelenlegi törvénymódosítási javaslat . Például egyegy GMO termesztésének engedélyezésére vonatkozó döntés során nemcsak a GMOk egészséggel vagy környezettel kapcsolatos kockázataira vonatkozó szempontok merülnek fel, hanem számos más nagy fajsúlyú, mérlegelendő kérdés is. Többek között figy elembe kell venni agrárpolitikai célokat, az esetleges köztermesztés gazdasági hatásait, az ezzel kapcsolatban megfogalmazódó társadalmi igényeket, azoknak a gazdálkodási módoknak, például ökológiai gazdálkodásnak a jövőjét, amelyeket a GMOtermesztés is é rinthet. Emellett biztosítani kell a fogyasztók, a mezőgazdasági termelők és a gazdasági szereplők választási szabadságát. Ezeket figyelembe véve az új uniós szabályozás nagyobb döntési rugalmasságot biztosít a tagállamok számára annak a kérdésnek az eldön tésében, hogy kívánnake GMOkat termeszteni
