Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3687 egyébként a szakképzési hátteret megteremti. Hiszen szeretném megismételni még egyszer határozottan azt, ami az általános vitában elhangzott - itt idők özben képviselőtársam, Korózs képviselőtársam kiment, nem vett részt az általános vitán, akkor talán néhány kérdését vagy hozzászólását nem tette volna meg, nevezetesen azt , hogy az oktatási intézmények az oktatási tárca háttérintézményei, a pedagógiai s zakmai szolgáltatások, az Oktatási Hivatal vagy az OFI szakmai feladatai milyen mértékben vehetők igénybe a szakképző intézményeknek. Ugyanolyan mértékben, mint eddig, hiszen azért a köznevelési törvény a háttérjogszabálya a szakképzési törvénynek, és ezér t kerül módosításra, mert egységes iskolarendszerben és egy iskolarendszerben gondolkodunk, így mindazok a bemeneti és kimeneti garanciák, amelyek a gyermekek tanulói életútját és életpályáját szabályozzák, a köznevelési törvényben kerültek meghatározásra. Ezért kellett mind a szakképzési Hídprogramnak és az alap Hídprogram szétválasztásának a szabályozásánál és néhány átmeneti szabálynak a kidolgozásánál az összegző módosító esetén hozzányúlni, és néhány, valóban a szakképzési törvényhez érkezett módosít ó tekintetében koherenciazavart kezelni. Így azt gondolom, hogy a mai napon a tisztelt Ház előtt lévő módosító javaslatok tekintetében valóban egy, a szakképzési törvénnyel való összhang megteremtése volt a cél. A Törvényalkotási bizottság és a Kulturális bizottság javaslatainak, illetve összegző módosítójának a támogatásával, azt gondolom, így már mindaz a szakképzési reform, amelyet a kormány a szakképzés, a gazdaság szolgálatában, koncepciója mentén elfogadott, egy mobilabb, rugalmasabb, a munkaerőpiacho z is illeszkedni tudó, ugyanakkor a tanulók számára az intézmények közötti átjárhatóságot is biztosító és többutas lehetőséget megengedő köznevelési rendszert tesznek ennek a két törvénynek az alkalmazásával együttesen lehetővé. Én azon nem nyelvészkednék, hogy a szakgimnázium és a szakközépiskola, a szakiskola és a szakközépiskola névváltozások mit jelentenek, vagy mit sem jelentenek. Felhívnám itt is ellenzéki képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez az általános vitában részletesen megtárgyalásra került, és akkor a céllal, azzal a céllal kapcsolatban, mely szerint a szakképző intézmények rendszerét és általában a szakképzés rendszerét egy, a tartalmi megerősítés irányába meg kell újítani és el kell indítani, nem volt vita. Az elnevezés pedig a 2016/17es tanévtől indul, mint ahogy a törvény hatálybalépéséről rendelkező szakaszokból ez jól kiolvasható. Ez időszak alatt pedig nyilván az ehhez szükséges tartalmi szabályozásokat, illetve a kerettantervi, tantervi illesztéseket, bemeneti, kimeneti szabályoknak a kifejezetten szakmai összhangját meg kell teremteni. És még mielőtt riogatás menne ki a Ház falai közül, most is van, és eddig is működött a szakiskolai vagy szakiskolai képzésre alapuló érettségi felkészítő. Ott sem több időszakról volt szó, ugyanarról beszélünk, csak egy más rendszerben, egy erősebb OKJval megalapozott olyan szakmai ismeret elsajátítására nyílik lehetőség a szakiskolai rendszerben, amely, azt gondolom, hogy erősebb és alaposabb képzést tesz lehetővé. Nyilván ez már a szakközépiskolai t ananyagtartalmaknak a meghatározását jelenti. Tehát nem ördöngösségről, nem valami teljesen, itt az ellenzéki padsorokból kritizált, valami brutális szerkezetváltoztatásról van szó, arról van szó, hogy a meglévő és a szakképzési rendszerben jól működő prot okollok számára egy erőteljesebb, hangsúlyosabb lehetőség nyílik. Hangsúlyozom, annak érdekében, hogy azokat a rémisztő adatokat, amelyeket egyébként ellenzéki képviselőtársaim is behivatkoztak, akár a korábbi szakképzési törvény vitájánál, akár pedig az i mént, miszerint a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya az általános iskola befejezését követően a szakiskolai, szakközépiskolai, általában a középfokú képzésben milyen arányú, mind a szakképzési Hídprogram, mind a Hídprogram, mind pedig ezek az intéz kedések azt kívánják szolgálni, hogy a későbbiekben az intézmények közötti váltás, átjárhatóság és az intézmények közötti összhang megteremtésével ez mindinkább a tanulók és a gyerekek érdekét tudja szolgálni, hogy minél kevesebb ilyen problémával kelljen a köznevelésnek és az iskolarendszernek küzdeni. Tehát azt gondolom, hogy ezekkel a módosítókkal, amelyeket mind a Kulturális bizottság, mind pedig a Törvényalkotási bizottság benyújtott, ezzel már egy, a szakképzéshez beérkezett módosítók kapcsán is kiala kult és valóban egy egységes és a szakképzési törvénnyel együtt értelmezhető, egy
