Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
3685 szakképző iskolák. Arról sem, hogy a köznevelés intézményrendszerének ezen iskolatípusait hogyan, milyen módon és milyen feltételekkel felügyeli az EMMI. A harmadik dolog: a duális képzés rendszerét bő víteni kívánják a mikro, kis- és középvállalkozások, vállalatok bevonásával. Ez az elmúlt négy évben sem sikerült, mert ez nem kívánság kérdése. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a múlt évben, a múlt tanévben, a ’1314es tanévben a tanulók mindössz e 2, azaz kettő százalékát érintette. A bővítési próbálkozások azért sikertelenek, mert a vállalatoknak nincsenek meg sem a személyi, sem a tárgyi feltételei a gyakorlati foglalkozások szervezésében. A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó módosítások pedig nem fogják lázba hozni azt a vállalkozói réteget, amely korábban sem kívánt a képzésbe bekapcsolódni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a minimum 3050 fős vállalkozások hajlandók 3, 4, esetleg 5 tanuló gyakorlati képzését felvállalni. Egyébként a s zakképzési hozzájárulásra vonatkozó módosítások csupán visszaállítják annak a rendszernek egy részét, amely 2010 előtt ösztönözni kívánta a gazdaság szereplőit a képzésben, valamint a saját alkalmazottaik át- és továbbképzésében való nagyobb szerepvállalás ra. A negyedik: a törvény szerint a szakképző iskolákban pedagógiai végzettség nélkül is taníthatnak szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat a tanárok, az úgynevezett tanárok. Ez a pedagógusszakma arculcsapása véleményünk szerint, és nem utolsósorban a nnak figyelmen kívül hagyása, hogy a tanulók nem fiatal felnőttek, hanem fiatalkorúak, azaz gyerekek. Pedagógiai ismeretek nélkül hogyan képzelhető el 14 és 18 éves fiatalok nevelése és oktatása? Az ötödik dolog, amelyről szeretnék szólni: a szakképzést is folytató alapítványi és magániskolák számára tovább szigorodik a feltételrendszer, és ezzel gyakorlatilag az ott folyó szakképzés, éppen a legszegényebbek, legrászorultabbak, különösen a testi és szellemileg is enyhe fokban fogyatékosok képzése megszűnhet . Ugyanez vonatkozik az esti és levelező képzések szabályozására is. Az MSZPfrakció ezeket a módosításokat nem támogatja, mert egyetlen olyan paragrafusa sincsen, amely a jövő nemzedékének érdekeit szolgálná, sőt egyes paragrafusok kifejezetten hátrányosa k mind az egységes szerkezetű köznevelés, mind a kimeneti szabályozás, mind a továbbtanulási lehetőségek szempontjából. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Gőgös Zoltán tapsol.) ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Ikotity István képviselő úr, LMP! IKOTITY IST VÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! A köznevelési törvény módosítása a szakképzési törvény módosításával szoros egységet képez, mondtam, hogy külön szeretnék majd beszélni róla. A javaslathoz beadott összegző módosító javaslat jóval kevesebb helyesírási hibát tartalmaz, mint a szakképzésnél látjuk, ennek függvényében jóval kevesebb korrekciót is. Ezért valószínűsítjük azt, hogy ez a módosítás nem az iparkamarában íródott, hanem valóban az EMMIben készíthették elő. Ide nem kellett Parragh László és a körülötte gyülekező nagyvállalkozók segítsége, hiszen a változások javát a szakképzési törvény módosítása tartalmazta. A köznevelési módosításoknak az egyik leglátványosabb része az, hogy átnevezi az iskolatípusokat, a jele nlegi szakiskolát szakközépiskolává, a szakközépiskolát szakgimnáziummá; a gimnázium marad gimnázium. Őszintén meglepődtem azon, annyira szeretik önök az ilyen veretes kifejezéseket, hogy nem került ide a líceum vagy valami hasonló elnevezés… - jó ötletet adtam? Hogyha piros pontot kap érte valaki, akkor… (Derültség. - Czunyiné dr. Bertalan Judit: Korábban is jöhetett volna!) Az átnevezéseknek a nem titkolt célja (Közbeszólás az MSZP soraiból: Az LMP kedvéért!) az, hogy a presztízsét növelje ezeknek az inté zményeknek. Azt gondoljuk, hogy nyilván önmagában ez nem fogja ezt megtenni, sokkal inkább zavart fog kelteni nyilván az emberek fejében. Ez egy régóta, évtizedek óta bejáratott rendszer, bejáratott elnevezések. Ezeket a megszokott elnevezéseket szerintünk , az LMP szerint nem szerencsés megváltoztatni, főként, hogy nincs
