Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
3672 Tisztelt Országgyűlés! Most megkérdezem az előterjesztőt, akit szeretettel üdvözlök, kíváne felszólalni . (Czibere Károly: A végén.) Jelzi államtitkár úr, hogy majd a végén. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Népjóléti bizottság előadót nem állított. Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. Tájékoztatom önöket, hogy a vi ta során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, ezek sorában is elsőként Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, MSZP, parancsoljon! BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Megint el fogom ismételni, amit már délután elmondtam, hogy az Eurostat újabb felmérést publikált - biztos fogja tudni államtitkár úr, hogy miről beszélek , hogy az Európai Unióban 273 régió va n, és megnézték, mint minden évben, a szegénységi adatokat, hogy melyik régió hol tart, és elég szomorú adatokat közöltek Magyarországgal kapcsolatban. Magyarország 7 régióból áll, és sajnos 4 régiója Magyarországnak a legszegényebb 20 régióba került be a 273 régió közül. A 8. helyen áll az északmagyarországi régió, 11. helyen az északalföldi és 12. helyen megosztva a déldunántúli és a délalföldi régió. Azt gondolom, hogy ezek beszédes adatok, és végre elmondhatjuk már, hogy gyermekszegénység és szegénys ég kapcsán a kormány meghallotta az ellenzék szavát, és ezt már a vitában is elmondtuk, és némi lépést tett ez üggyel kapcsolatban. A vitában is elmondtuk, hogy üdvözöljük, hogy szeptembertől kiterjesztik a kedvezményes, úgymond ingyenes étkeztetést a bölc sődésekre és az óvodáskorú gyermekekre, de itt többet kell tenni, főleg ezeknek az adatoknak a tudatában. A vitában is elmondtam, hogy a bölcsődéskorú gyerekek 14 százaléka jár ma Magyarországon bölcsődébe, 2 százaléka pedig családi napközibe, úgyhogy a gy erekek 16 százaléka jár intézménybe. És mi van azzal a 84 százalékkal és főleg a 84 százalékból azokkal a gyerekekkel, akik hátrányos helyzetűek? Nekik is megoldást kellene lelni arra, hogy ők is hozzájussanak a megfelelő élelmiszerhez, tápanyaghoz. Nagyon jól tudjuk, hogy az első 3 év a legmeghatározóbb a gyerekek számára. Itt szinte minden eldől a gyermekek későbbi élete szempontjából. Ha nem kapják meg a megfelelő nevelést, tápanyagot, akkor már 3 éves korban el fog ez dőlni a gyerekeknél, úgyhogy nagyon fontos, hogy ezekkel a gyerekekkel is történjen valami, és ne csak majd akkor, amikor bekerülnek az intézményi hálózatba. Az óvodai ellátásban is üdvözöljük, ráadásul úgy, hogy persze kötelezővé teszik 3 éves kortól az óvodába járást. Megemlítettük a vitá ban azt is, hogy nemcsak az a fontos, hogy ingyenes étkezéshez jussanak a gyerekek, hanem felhívjuk a kormány figyelmét arra, hogy vane megfelelő férőhely, lesze a gyerekeknek szeptembertől; minden gyermeknek, és főleg a nagyvárosokról beszélünk, nem a v idéki településekről, megoldott lesze ez a probléma, és nem augusztusban fogunke azzal szembesülni, hogy valamilyen káoszba fog fulladni a gyerekek óvodába járása szeptemberben. Ez nagyon fontos. A másik nagyon fontos kérdés, amit már többször is pedzege ttünk, tudom, nagyon fontos lépés, hogy legalább már meghallotta a kormány, hogy ezzel kapcsolatban, a gyermekéhezéssel és a gyermekszegénységgel kapcsolatban valamit tenni kell. A legfontosabb az, ha az intézményben biztosítják a gyerekeknek az étkezést. De 6 éves kor után is gyerekekről beszélünk, és mondjuk, 14 éves kor után is gyerekekről beszélünk. Évközben körülbelül 520 ezer gyerek kap Magyarországon valamilyen támogatást az étkezéséhez. Itt beszélünk az 50 százalékról a 3 gyermekesek után, ami alapb ól jár a gyerekeknek, és beszélünk a rászorultsági alapról. Ez 520 ezer gyerek. Többször adtunk be módosító indítványokat, hogy nagyon fontos lenne, hogy 14 éves kor után, amikor kikerülnek az általános iskolai oktatási rendszerből, mert utána jelentkeznek nagyonnagyon komolyan a problémák, főleg a szakiskoláknál, középiskoláknál, de úgymond a gimnáziumokban is.
