Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK:
3667 Ez azért probléma, mert ez a versenyképesség szempontjából ismét a nagyoknak fog segítsé get jelenteni, hiszen gyakorlatilag ők olcsóbban jutnak hozzá ehhez a munkaerőhöz, mintha ezt egy mezőgazdasági egyéni vállalkozó csinálja a fiával, és így próbál megélni, mint azok, akik, mondjuk gyakorlatilag bármelyik ilyen milliárdos nagyvállalkozóval kapcsolatban, mondjuk, százakat foglalkoztatnak 100 ezer forintért. Gúr Nándor képviselőtársam elmondta már a másik aggályomat, hogy ezzel nagyjából olyan, mintha plafont teremtenének, hiszen gyakorlatilag a járulékkedvezmény és bérkedvezmény esetében, ame nnyiben 100 ezer forintos felső határt határoznak meg, ezzel ösztönzik véleményem szerint a foglalkoztatókat arra, hogy nagyjából ennek a járulékkedvezménynek a mértékéig foglalkozhassanak és állapíthassák meg a munkabért, ami szerintünk megint nem kedvező . Ha még a záróvitában lenne államtitkár úrnak reakciója, szívesen venném, ha reagálna, hogy azok a módosító indítványok, amelyek ennek a kiterjesztését segítették volna, hogy minél több kis- és középgazdálkodó részesülhessen ebből a kedvezményből, ezek ko rmányzati oldalról miért nem kerültek támogatásra, ezt megköszönném. Mert így jelen pillanatban magával a céllal könnyű egyetérteni, jó, hogy ez a célcsoport belekerül, viszont ugyanolyan, mint a sertéshús áfája, hogy kiválaszt egy kört, és teljesen öncélú an csak egynek akar adni, miközben ezzel másokat hátrányos helyzetbe hoz. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretben kíváne még valaki szólni. Igen, Gúr Nándor képviselő úr. Most el kéne döntenie, hogy két percben… - ugyan úgy nem szólhat, hanem normál szót kérőként. Öné a szó, parancsoljon! GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Igen, elnök úr. Köszönöm szépen. Véletlen nyomtam, és miután rádöbbentem, ezért nyomtam meg mindkettőt. Három egyszerű gondolatot szeretnék még elmondani. Az egyik az, hogy Magyarországon főleg az alacsony jövedelmeket érintően igen magasak az elvonások. Ezt önök is tudják. 4949,5 százalékos mértékű az elvonás mértéke. Ezt azért mondom, mert pont ezért minden olyan folya mat, ami járulékkedvezményként megfogalmazásra kerül vagy elgondolásra kerül, az így első rátekintésre nem elvetendő. Nem elvetendő, mindenképpen megfontolandó. Ezzel a 49,5 százalékkal szemben például a cseheknél 42, de a lengyeleknél 36 százalékos mérték ű az elvonás mértéke. Tehát minden kedvezmény a munkaadónak is jó. De még egyszer azt szeretném hangsúlyozni, hogy járulékkedvezmény és bérnövekedés. Ez a két dolog együtt kellene hogy mozogjon. A munkaadó kedvezményezettsége is meg kell hogy jelenjen, de a másik oldalon a munkavállaló haszonelvűsége, haszonérdekeltsége is meg kellene hogy mutatkozzon. Főleg akkor, amikor a Magyarországon dolgozó embereknek a 70 százaléka a mediánátlag alatt keres, és a mezőgazdaságban dolgozók pedig nem is tekinthetők abba a körbe tartozóknak, akik mondjuk, a mediánátlag feletti körben mértékadó módon megmutatkoznának, megjelennének. Magyarra fordítva a szót, a mezőgazdaságban, ha valaki hivatalosan foglalkoztatott, akkor sem magas jövedelmi viszonyok között éli az életét, de sajnos nagyon jellemző az, hogy feketén vagy szürkén foglalkoztatottak az emberek. Ha pedig egy magasabb értékű járulékkedvezmény jelenítődött volna meg, akkor ez egy picit serkentett volna a tekintetben is, hogy a szürkítés vagy a kifehérítés irányába lehessen haladni. Megítélésem szerint ezért is lett volna célszerű, ezért is javasoltuk azt, hogy a minimálbér vagy a garantált bér összegéig emeljük meg a járulékkedvezményeket. Elnök úr, köszönöm szépen. ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Ismét megkérdezem, hogy kíváne még valaki szólni. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem.
