Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vi... - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
3658 segítség mellé jogosítványokat is kellett volna hagyni az önkormányzatok mellett, csak látni kell azt, hogy ez a rendszer ilyen módon nem alkalmas arra, hogy a finanszírozásból eredő különbségeket csökkentse. Azért sem alkalmas önmagában a KLIK vagy az állami fenntartásba vétel arra, hogy csökkentse a különbsége ket, mert csak egyetlen, igaz, hogy nagyon fontos szeletére, a finanszírozási szeletére ad megoldást vagy kínál egyfajta megoldást az oktatásnak, de attól még, hogy állami fenntartásba került egy Szabolcs megyei faluban az iskola, vagy egy budai kerületben , attól még nem lettek egyformák azok az iskolák, nem lettek egyformák azok a családok, ahonnan érkeznek a gyerekek az oktatási intézményekbe. Fontos tehát kimondani, hogy a különbségek, amelyek rendkívüli mértékben jelen vannak a szakképzésben is és a sza kiskolák életében is, nem várható, hogy csökkenni fognak attól, hogy az NGM fenntartásába kerülnek ezek az intézmények. Ráadásul a törvényjavaslat azt mondja ki, hogy megyénként három szakképzési centrum létrehozására van lehetőség, illetve Budapesten tíz, és ez több megyében bizony további centralizációt fog eredményezni. Ezt is leszűrhették volna a KLIK eddigi működéséből tanulságként, hogy a centralizáció rossz irányba hat. És ezt ott már orvosolják is azzal, hogy a megyei, járási szintet erősítik meg, i lletve kincstári kártyát adnak az intézményeknek. Fontos lenne ugyanezt belátni a szakképzésben is, ahol ráadásul az általános iskolákhoz képest sokkal szerteágazóbb a képzési profilja az iskoláknak, tehát még differenciáltabban kellene kezelni a szakképző iskolákat, szakiskolákat, erre azonban ennek a struktúrának a kialakításával sajnos nem kerül sor. Már most jutottak el hozzám olyan információk, hogy ezeket a szakképzési centrumokat, illetve ezek vezető tisztségeit, azt hallani néhány esetben, hogy volt fideszes politikusok nézték ki maguknak. Reméljük, hogy nem fog erre sor kerülni, és szakmai alapon fogják meghozni a döntéseket, de azért számos területen találkoztunk már régi jó ismerősökkel, tehát nem lepődnénk meg, ha itt is megjelennének levitézlett politikusok. A „második esély” az, amiről szintén beszélni kell a szakképzés vonatkozásában leginkább. Ez az a képzési forma a szakképzés, a középiskolák vonatkozásában, ahol a legtöbb a hátrányos helyzetű gyerek, illetve az olyan gyerek, aki olyan család i háttérből érkezik, ahol a tanulást nem kezelik megfelelő értékként. A Hídprogramra vonatkozóan kell nyilvánvalóan elsődlegesen itt az észrevételeinket megtenni, hiszen amikor bevezették a Hídprogramokat, akkor Hoffmann Rózsa akkori államtitkár asszony azt mondta, hogy ez a szakképzésbe vezető út lesz, és ez az, ami a lemorzsolódást mérsékelni, csökkenteni fogja, meg fogja állítani a szakképzés vonatkozásában. A Hídprogramok működésével kapcsolatban közérdekű adatigényléssel fordultam a KLIK vezetőjéhez , elnökéhez, Hanesz úrhoz, és rendkívül lesújtó adatokról tájékoztatott. Magában a Hídprogramban nagyobb arányú ugyanis a lemorzsolódás, mint magában a szakképzésben, tehát a szakképzésbe vezető út, úgy látszik, hogy rögösebb a diákoknak, és erre nem az f og megoldást nyújtani, hogy most majd lesz keresztféléves képzés is - lehet, hogy ez mérsékelni fogja valamilyen mértékben , vagy hogy 23 évesen is majd visszaülhetnek az iskolapadba, akár a Hídprogramban a gyerekek, vagy hát akkor már nem gyerekek, de h ogy 16 éves tankötelezettség esetén 23 évesen fog valakinek eszébe jutni, hogy mégis tanulni szeretne, ez kevéssé életszerű példa. Ráadásul nem is ez a tömeges. Tehát azokra a gyerekekre kellene fókuszálni, akik tömegesen lemaradnak az iskolában, tömegesen kiesnek a Hídprogramból, szakképzésből. Ők nem azok, akik egyébként majd 23 évesen rádöbbennek, hogy keresztféléves képzésben szeretnék elvégezni a Hídprogramot, és azért nem tudták csak, amiért nem volt keresztfélévben erre lehetőségük. Tehát úgy gondo lom, hogy ez a módosító javaslat, ami a Hídprogramot egyébként teljesen újraírja, továbbra is kerülgeti a forró kását, nem az érdemi, tömeges problémákra ad megoldást, és
