Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vi... - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
3653 szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a vele összefüggő tárgyú törvények módosítására irányuló törvényjavaslatok tárgyalá sa során megfogalmazza a nemzetiségi megrendelők, azaz a szülők, tanulók, potenciális munkaadók szempontjait is figyelembe vett nézeteit. Magyarország területén több olyan, néhány településből álló, földrajzilag jól körülhatárolható térség található, ahol magasabb az egy meghatározott történelmi nemzetiséghez tartozó lakosság számaránya a többségi nemzethez tartozókhoz képest. E térségek gazdasági fejlettsége vagy éppen elmaradottsága egyúttal az ott élő nemzetiség megmaradásának a biztosított vagy éppen ve szélyeztetett voltát is jelenti, amennyiben ugyanis nemzetiségi fiataljaink ott nem találják meg a megélhetési forrásokat, elköltöznek, nyelvvesztőkké, nemzetiségi kultúrájukkal szakítókká válhatnak, további létszámcsökkenést idéznek elő a különböző történ elmi sorsok, helyzetek miatt megritkult magyarországi nemzetiségeknél. A nemzetiségek számára is meghatározó a mai magyar szakképzés működésének törvényi szabályozása, a szakképzés helyzete, lehetőségei és jövője. Bár nemzetiségi közösségeink ma nincsenek olyan helyzetben, hogy meghatározó önálló gazdasági tevékenységet folytassanak, de a versenyképes tudást biztosító iskolai rendszerű szakképzés a nemzetiségek számára is kiemelt fontosságú. A közösségeinken belül a jövőben is nagy szerep hárul a jól képzet t, a nemzetiség nyelvét is jól beszélő szakemberekre. A szakképzésről szóló törvény és az azzal összefüggő tárgyú törvények módosítására irányuló törvényjavaslatok szakképzés intézményrendszerének átalakítására vonatkozó elképzeléseibe jól beilleszthetőnek érezzük a nemzetiségi szakgimnáziumok bevezetését, a nemzetiséghez tartozók szakközépiskolai nevelését, oktatását. Ezen intézménytípusok képzési tartalmai között helyet lehet és kell biztosítani a nemzetiségi nyelvek magas színvonalú, adott helyzetekben a szakmai nyelv igényeit is szolgáló tanításának. Meggyőződésünk, hogy bizonyos szakmák esetében ki kell lépni ugyanis a hagyományos nyelvoktatás keretein túlra, és a szakmai képzésben az alapfokú kétnyelvű oktatás folytatását biztosítandó, a gyakorlatorien tált képzésben a szakmai elméleti tantárgyak és a gyakorlat bizonyos tananyagtartalmait nemzetiségi nyelven is célszerű oktatni. Kiemelt célunk, hogy az új típusú szakközépiskolai feladatokkal összhangban legyen lehetősége a nemzetiségi nevelést és oktatás t is folytató középfokú intézményekben az adott térség gazdasági, társadalmi, munkaerőpiaci igényeinek megfelelően egyes szakirányok kétnyelvű elméleti és gyakorlati oktatására abban az esetben is, ha az intézmény egésze nem vagy nem lehet kétnyelvű. A sza kképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló pontokban foglaltak nemzetiségi tanulóink számára középszintű és szakmai képzésüket jól biztosító törvényjavaslatok. Bizottságunk üdvözli a két szakképesítés állami szakképzési rendsze rben történő megszerzésének ingyenessé tételét, mely nemzetiségi fiataljaink számára sokoldalúbb felkészültséget, biztosabb szakmai karrier elérésének lehetőségét kínálja, reményeink szerint a nemzetiségeik soraiban maradásuk is biztosabb lesz ezáltal. A k öznevelési és szakképzési Hídprogramoktól a szociális hátrányokból fakadó leszakadások számszerű csökkenését, a sérülékeny társadalmi csoportok számára a felzárkózás lehetőségét, a nemzetiségi hovatartozástól független esélyegyenlőség minőségi fejlődését várjuk. A szakképző iskolai munkában szerzett tapasztalatok alapján alátámasztható, hogy a duális képzés erősítésének, a színvonalas gyakorlati képzés megvalósulásának igénye indokolja a gyakorlati oktatásvezető munkakör visszaállítását, amely rendkívüli ö sszetettsége miatt nehezen látható el további igazgatóhelyettesi teendőkkel is megbízott személy révén. A szakképzésben tanítók képesítésére vonatkozó szabályozástól a szakmai továbblépésük lehetőségét és ebből fakadóan a bérezés pozitív alakulását várjuk a nemzetiségi szakoktatók miatt is. Bizottságunk kifejezi abbéli reményét, hogy a tervezett változtatások késleltetett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és felmenő rendszerű bevezetésére az intézmények kollektívái rugalmasan fel tudnak készülni, a tanulóifjúságot a bevezetett változások
