Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - LÁSZLÓ TAMÁS, a Költségvetési bizottság előadója:
3636 fellépő nemzetközi koalícióban Kurdisztánban. A katonai szerepvállalás várható költsége 10 milliárd forint lesz, ezért indokolt ennyivel emelni a honvédség költ ségvetését. Az erbíli misszióról szóló döntést több mint kétharmaddal szavazta meg a parlament, mivel a FideszKDNP képviselői mellett nyolc független képviselő is mellette szavazott. Ha mondunk át, mondjunk bét is, a felelősségvállalás akkor teljes, ha a felelősséget a költségvetési támogatással is kifejezzük. Kérem, hogy mindazok, akik az erbíli missziót megszavazták, szavazzák meg ennek költségvetési fedezetét is. (18.50) Egy második jelentősebb tétel a költségvetésmódosításban az Erste Bank kisebbségi tulajdonának megszerzése. Az állam nem titkolt célja, hogy egy tőkeerősebb, a magyar piacon hosszú távon elkötelezett nagy bank aktív hitelezési tevékenységével támogassa a gazdasági növekedést. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együttműködve a z állam 15 százalékos kisebbségi tulajdont kíván szerezni az Erste Bank magyar leányvállalatában. A vételár pontos mértéke nem ismert, az független értékelésen alapul majd, ezért teszi lehetővé a törvényjavaslat a tulajdonrész megszerzését szolgáló kiadási előirányzat rugalmasabb módosítását. A megállapodás a hitelezés erősítésén keresztül további lökést adhat a magyar gazdaságnak. Mire is kell tehát ez a tulajdonrész? A kormányzat a bankadó mérséklését a hitelezés kiszélesítésével együtt kívánja kezelni. E hhez szükség van olyan bankokban való aktív szerepvállalásra, amin keresztül a hitelezést ösztönözni lehet, és abban aktívan részt kíván venni az állam is. Itt a józan előrelátást és a helyes döntési folyamat megerősítését lehet látni. Kérem, hogy önök is ezt lássák ebben a döntésben. Ráadásul a banki tulajdonrész megszerzése az uniós módszertan szerint feltételezhetően pénzügyi tranzakciónak minősül, így egyenlegsemleges lehet. Egy harmadik jelentős tétel a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos. A közleked és fejlesztése alapvető fontosságú a növekedés, a versenyképesség, a társadalmi mobilitás szempontjából, ezért a kormány az útfejlesztéseket a következő években fokozott tempóban kívánja megvalósítani. Annak érdekében, hogy az összes megyei jogú város beka pcsolódhasson a gyorsforgalmi úthálózatba 2018ig, valamint hogy az autópályák megépüljenek az országhatárig, szükséges további forrásokat biztosítani az integrált közlekedésfejlesztési operatív programon túlmenően. A beruházások felgyorsításához a kormány nemcsak a forrásokat teremti elő, hanem egy komplex, számos jogterületet és intézményt érintő törvényjavaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek. Ezen törvényjavaslatnak köszönhetően a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú útfejlesztések tervezés i és engedélyezési szakaszai egyszerűsödnek, rövidebbek lesznek az átfutási idők, amik összességében gyorsítani fogják a beruházásokat. Ambiciózus terv az, hogy gyorsforgalmi úthoz jutnak a megyei jogú városok, hiszen a tervek szerint adófizetői pénzből fo ntos szakaszok épülnek meg 2018ig, illetve 2020ig országszerte. Ezek közül kiemelhető az M44es, M85ös út, kiemelhető továbbá az, hogy a megyei jogú városok közül jelenleg Szombathelyet, Salgótarjánt, Sopront, Szolnokot, Kaposvárt, Békéscsabát, Egert és Zalaegerszeget nem éri el gyorsforgalmi, illetve négysávos főút. Ezek közül Szombathely 2016 őszén lesz elérhető az új M86os autóúton. A tervek szerint nyáron készül az M85ös Győr és Csorna között, illetve az M56os SzelesteHegyfalu közötti szakasza. A fennmaradó részt jövőre adják át, Szombathely és Szeleste között pedig már megépült az autóút. Ugyanígy beszélhetünk Salgótarjánról, Kaposvárról, az M85ös GyőrCsorna közötti szakaszáról már beszéltem. A kormány tervei szerint 2018ig Eger és az M3as au tópálya között is meglesz a gyorsforgalmi kapcsolat. Zalaegerszeg felé az M7estől a 75ös és a 76os számú főutak fejlesztésére lenne szükség. Ezt a programelemet nem támadta a Bizottságban senki. Teljesen világos, hogy az úthálózat ilyen arányú fejleszté sének kiemelt gazdaságfejlesztő hatása van. Ez összecseng az EUs támogatások 60 százalékos kis- és középvállalkozásfejlesztési céljaival is. Az úthálózatfejlesztés, amit előzőekben vázoltam, több mint másfél millió embert érint. Elemi összetartozástuda tot erősíthetne, ha ezt valamennyi képviselő megszavazná. Ebben nemzeti minimumot fogalmazhatnánk meg.
