Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 19. kedd (74. szám) - Egyed Zsolt (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Ki a felelős az ápolók semmibevételéért?” címmel - ELNÖK: - EGYED ZSOLT (Jobbik): - ELNÖK:
3484 köznevelési intézmény egyedi elnevezéseként kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve, tájnév, földrajzi név, településnév, közterület neve, fenntartó neve, mese, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve, kifejezés vagy mozaikszó adható. Ennek a követelménynek szeretn e a KLIK itt is nyilván eleget tenni. Azt hiszem, a Ságváriügyben az elmúlt hetekben hét vagy nyolc olyan szervezet is megnyilatkozott, civil szervezet, akik a kommunizmus áldozatait tömörítik, és egységesen azt kérték, ha egy mód van rá, akkor Ságvári En dre neve ne szerepeljen példaképként, sőt ennél élesebben fogalmaztak: elfogadhatatlannak tartják, hogy 25 évvel a rendszerváltás után ez még így történjen. Ortutay Gyula esetében legalábbis ellentmondásosnak mondható a tevékenység, ugyanis ismert, hogy kü lönböző rendszereket szolgált ki, legalább három rendszert szolgált ki, és sokan mondják, hogy a helyezkedésnek is nagymestere volt. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ezzel kapcsolatban ott az eljárás lefolytatódik, és utána lehet bármifa jta döntést meghozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Egyed Zsolt (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Ki a felelős az ápolók semmibevételéért?” címmel ELNÖK : Én is köszönö m. Tisztelt Országgyűlés! Egyed Zsolt képviselő úr, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Ki a felelős az ápolók semmibevételéért?” címmel. Tessék, parancsoljon! EGYED ZSOLT ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tis ztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Több nővér állapotleírását összefoglalva közvetítem ön felé. Az egy főre jutó betegek száma általában 15 fő fölött van, akik közé sok esetben súlyos, szubintenzíves, tehát műtét utáni megfigyelés alatt lévő k is tartoznak. Egész nap megállás nélkül rohanniuk kell, hogy minden beteget el tudjanak látni, és az adminisztrációt is el tudják végezni. A rohanásban benne van a tévedés veszélye azért is, mert napi 12 órán át dolgoznak, tehát kimerültek. És most jön a döbbenet: egybehangzóan állítják, hogy sokszor még az alapvető szükségleteiket sem tudják elvégezni. Mindezért például egy 34 éves dolgozó nővér nettó 110 ezer forintot kap, így tehát gyakran másodállást kénytelenek vállalni, ami miatt fáradtan kezdik a k övetkező 12 órás betegápolást. (Schmuck Erzsébetet a jegyzői székben Hegedűs Lorántné váltja fel.) Most szó szerint idéznék egy nővért: „3 óra 30kor kelek, és 19.30ra érek haza. A beutazásom 86 százalékát a munkáltató fizeti, de a saját büdzséből kell e lőfinanszírozni, és hetek múltán kapom csak meg. Védőruhát az ágy mellett dolgozó nővér számára a munkáltató köteles lenne biztosítani. Ehhez képest a legtöbben kínai pólóban, turkálóban vásárolt göncökben dolgozunk, mert védőruhát, munkavédelmi cipőt évek óta nem kaptunk. Juttatásokat sem kapunk már nagyon régóta, se Semmelweisjutalom, se 13. havi fizetés, se Széchenyikártya, se kafetéria, se rekreációs szabadság.” Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, miért kellett ilyen fontos, tiszteletet, megbecsülés t érdemlő szakmát végző embereket tönkretenni, kizsigerelni. Minek és főleg kinek köszönhető, hogy a betegek életét veszélyeztető szintre hagyják süllyedni a betegellátást? Kérem, számoljon be az államtitkár úr arról, hogy ön és hivatala kormányra lépésük óta milyen intézkedéseket tett, hogy ez a gyalázatos állapot megszűnjön. Várom a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK :
