Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 13. szerda (73. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3455 gondolni. Ez azért is kifogásolható, mert a tapasztalatok szerint ezzel az önkényes kézi vezérléssel a kormány képtelen a tisztességtelen forgalmazói magatartást kiszűrni. Ez még akkor is kijelenthető, ha az Auchant a közelmúltban egy gigabírsággal büntették meg, hiszen a Nébih táblázata szerint, amely a tisztességtelen forgalmazói magatartással kapcsolatos bírságokat tartalmazza, ez kivételnek is tekinthető. Megállapítható, hogy a bünte tési tételek jellemzően nem elrettentőek, a panaszok pedig folyamatosak. A jogalkalmazás hiányosságai, a hatóságok gyengesége miatt a kormány képtelen a beszállítók és a fogyasztók hatékony védelmére a profitmaximalizálással szemben. A mezőgazdasági kartel lek kezelése rávilágít a kormány által előszeretettel űzött, egyedi ügyekre reagáló jogalkotás káraira és arra, hogy ennek a Gazdasági Versenyhivatal egyértelmű áldozata. Ez a törvényjavaslat ugyanis, némileg finomítva, a Tpttv.be emeli a dinnyekartell so rán megalkotott botrányos kivételi szabályt, lásd a javaslat 16., illetve 21. §át, amely gyakorlatilag kizárja, de legalábbis az agrárminiszter diszkrecionális és objektív szempontokat nem tartalmazó döntési kompetenciájába utalja a kartellezéssel kapcsol atos jogsértések szankcionálását agrártermékek vonatkozásában. A dinnyekartell gyönyörű példája volt, hogyan szorítják ki az autonóm GVHt, ha éppen arra van szükség, és teszik a rendszert teljesen önkényessé, nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva, amikről kiderült, hogy egyes Fidesz közeli politikus vállalkozók érdekei csupán. Még emlékszünk, a Gazdasági Versenyhivatal 2012. augusztus 27én versenyfelügyeleti eljárást indított az összes nagy áruházlánc, beleértve a CBAt, valamint a Magyar Dinnyeszövetség é s a Magyar ZöldségGyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ellen, mivel azok megegyeztek a dinnye árában. Erre reakcióként 2012 őszén az Országgyűlés módosította a szakmaközi törvényt. A javaslatot maga a dinnyeexportőr fideszes képviselő, Pócs János nyújtotta be, mégpedig a szokásos módon, egyéni képviselői indítványként, nyilván mindenféle hatásvizsgálat és egyeztetés nélkül. Ennek értelmében a mezőgazdasági termékeket érintő, akár folyamatban lévő kartelleljárásokban a Gazdasági Versenyhivatal köte les kikérni a vidékfejlesztési miniszter állásfoglalását a hazai versenyjog alkalmazhatósága kérdésében, és eljárását csak ezen álláspont alapján folytathatja. A Gazdasági Versenyhivatal meg is kereste a vidékfejlesztési minisztert, és az általa adott vála sz szerint nem volt megállapítható a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §a szerinti jogsértés a vizsgált magatartás vonatkozásában. Magyarul az erre hivatott szerv, GVH helyett az ahhoz nem értő, parciális érdekeket és lobbikat képviselő miniszter értelmezte a törvényt és döntött el versenyjogi kérdést. Hangsúlyozzuk, hogy lehet olyan jogszabályokat alkotni, ami a hazai termelőket védi a külföldi dömping ellen, lehet segíteni a hazai termelő k piacra jutását és piacaik megtartását. Ez azonban csak mindenki számára világos, számon kérhető feltételek lefektetésével lehet. Már csak azért is, mert a Fidesz már rengetegszer bebizonyította, hogy az ilyen kivételezős eljárásokat nem az ország érdekei nek védelmére, hanem csak a saját holdudvar táplálására használja. Ugyanilyen, később egyedi intervenciós ügy volt az úgynevezett szemétkartell megmentése is. Igazán elegáns megoldással a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénybe tették bele, hogy a GV H ne vizsgálhassa a 201213. év közötti hulladékgazdálkodással kapcsolatos közbeszerzéseket. A módosítás most januártól lépett hatályba, és hatására a versenyfelügyelet sem tisztességtelen piaci magatartást, sem versenykorlátozás tilalmának megsértését nem állapíthatja meg a szemétgyűjtési és hasznosítási tenderekben indult eljárásai során. Egyetlen ügyben volt ilyen vizsgálat, az eljárást azonban a termékdíjtörvény értelmében meg kellett szüntetnie a felügyeletnek, mivel folyamatban lévő ügyekre is vonatk ozott. A beterjesztés indoklása úgy szólt, hogy a hulladék gyűjtésére és hasznosítására kiírt közbeszerzések jellegüknél fogva igénylik, hogy az azokon induló felek egymással konzultáljanak és együttműködjenek. Ahelyett azonban, hogy meghatározták volna, h ogy milyen együttműködések megengedettek, az egész szektort kivették a versenyszabályozás alól, tág teret engedve a fogyasztókat és az államot megkárosító kartellezésnek. Az ügyben tízmilliárdos büntetést is kiszabhatott volna a
