Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 13. szerda (73. szám) - Az ülésnap megnyitása - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - TUKACS ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3412 Titanicon játszik a zenekar: süllyed a hajó, de a zenekar még húzza. Úgy gondolom, lenne néhány dolog, ami nem szerepel a napirenden, példá ul a törvényjavaslatokban sem most, de azért meg kellene beszélni. Meg kellene beszélni az elvándorlást, a hálapénz ügyét, a várólistákat, a kórházi adósságot, általában a háziorvosok és az alapellátás ügyét és így tovább. Ezek valóban érdemi vitát jelente nének. Jelen pillanatban arra vagyunk kárhoztatva, hogy apró technikai módosításokról váltsunk szót itt a Házban úgy, hogy közben mindannyian tudjuk, az egészségügyben döntő változásokra lenne szükség. Ezért tehát újfent és remélem, nem utoljára kell megfo galmaznom azt is, hogy az egészségügy azon kevés nemzeti ügyek egyike, amelyekben érdemes lenne megállapodnunk. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy az egészségpolitika és a hosszú távú egészségügyi elképzelések ne érnének meg annyit, hogy legalább négyévente ne kelljen a kormányt jobbra vagy balra rángatni, meg kellene állapodni benne. Az igazi nemzeti ügyek, azon kevés, amelyekben tényleg meg kellene állapodni, valóban érdemelnének annyit, hogy érdemi vita folyjon róluk. Egy ilyen kez deményezést mi szívesen vennénk. Ugyanakkor azt is meg kell mondjam, hogy az elmúlt időszakban számtalan olyan megfogalmazás látott napvilágot a kormányzat részéről, amely kétségbe vonja az elmúlt években történteket; például azt, hogy vajon volte érdemi bérfejlesztés az egészségügyben az elmúlt években. Merthogy volt. A Medgyessykormány érdemi bérfejlesztést hajtott végre általában a közszférában foglalkoztatottak ügyében és az egészségügyben is. Ezért tehát például venni kellene a bátorságot arra, hogy ennek a kormányzat sokakkal együtt, például velünk együtt újra nekiszaladjon. (9.40) Nekünk szándékunkban áll erre javaslatot tenni. Beszéljük meg, hogy mi lenne az a méltányos és érdemi, legalább 50 százalékos bérfejlesztés, ami kijárna az egészségügy dol gozóinak. Beszéljük meg, hogy hogyan lehetne kormányzati PRakciókon kívül itthon tartani az orvosokat és a szakdolgozókat. Beszéljük meg, hogy vajon ezek a várólisták, amelyek jelenleg nagyon hosszúak, érdemben mennyi pénzből lennének csökkenthetőek. Akko r, amikor Lázár miniszter úr azt jelenti be, hogy nagyjából 150 milliárdnyi összeg van arra, hogy különféle fejlesztéseket hajtsanak végre az egészségügyben, ezek a várólistacsökkentéses néhány milliárdok nem tűnnek elegendőnek. Ezért tehát beszéljük meg azt is, hogy vajon mi lenne az az érdemi összeg, amelyből csökkenteni lehetne a várólistákat és az előjegyzési listákat is. Hiszen ha valóban csak pénzkérdés és nem kapacitáskérdés, akkor ezt meg lehetne beszélni. És végül úgy gondolom, hogy meg kellene be szélni azt is immár, hogy vajon az egészségügyi kormányzat meddig óhajt még salátatörvények alapján egészségügypolitikát vagy egészségpolitikát folytatni. Lehet, hogy az én emlékezetem rövid egy kicsit, de az utóbbi években, amióta önök kormányoznak, egés zségügy ügyében csak salátákkal találkoztunk. Bekerül elénk egy halom technikai módosítás úgy, hogy nem beszélünk a dolgok velejéről, magyarul arról, hogy vajon mit kellene változtatni. Ezért tehát az ilyen salátakormányzás helyett szerintem jó lenne, ha v enné a fáradságot a kormányzat, hogy megbeszéljen mindenkivel, szakmával és politikával néhány érdemi ügyet. Érdemi ügyet azért, mert a helyzet katasztrofális. Nemcsak azért katasztrofális, mert a kormányzat a hivatalos egészségpolitika rangjára emelte ezt a megfogalmazást, hogy csak a GDP növekedésével arányosan növekedhet az egészségügyi költségvetés, ami szerintem egy nagyon rossz stratégia, hanem azért is, mert úgy látom, hogy a kormányzati politika vagy a kormánypolitika igyekszik nem tudomást venni ar ról, hogy mi a valóságos helyzet. „Ha nem beszélünk róla, akkor nincs” alapon próbál egészségpolitikát csinálni, és néhány ilyen, most is elénk kerülő, egyébként tényleg nagyon számos javaslattal úgy tenni, mintha lenne egészségpolitikája. Jelen pillanatba n ez nincs. Ezért tehát én a magunk részéről azt fogalmaznám meg, hogy fogunk érdemi javaslatokat tenni. Fogunk valóságos és az egészségügyben dolgozók helyzetét alapvetően érintő javaslatokat tenni. Fogunk bérfejlesztési javaslatokat tenni. Ebben a tekint etben nem az lesz a vezérlő elvünk, hogy
