Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3376 több konkrét cél is tartozik, amelyek m egvalósítását intézkedések, a nyomon követését pedig indikátorok szolgálják. A stratégia a végrehajtásban érintett szereplőket és felelős intézményeket is azonosítja. Tisztelt Országgyűlés! Az április 30án benyújtott H/4581. számú határozati javaslat tehá t hazánk biológiai sokféleségének fennmaradását, az ökoszisztémaszolgáltatások állapotának javítását szolgálja, amelyek alapvető fontosságúak az emberi élet feltételeinek, illetve a jóllétünk biztosítása érdekében. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a határozati javaslatot tárgyalja meg, és azt követően fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, értelemszerűen a vezérszónoki felszólalásokkal kezdjük . Ennek értelmében megadom a szót Bartos Mónikának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbi napirendi pontban tárgy altuk a nemzeti környezetvédelmi programról szóló határozati javaslatot, azt megelőzően pedig az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez fűzött kiotói jegyzőkönyv dohai módosítását. Manninger képviselőtársam utalt rá, hogy a nemzeti környezetvédelmi progr am a nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégiához kapcsolódik szervesen, most pedig a biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiája van előttünk. Azt gondolhatjuk, hogy egyik stratégia követi a másikat, egyesekben felmerülhet a gondolat, hogy va ne értelme ennek a sok stratégiának - ahogy képviselőtársamban ez a korábbiakban meg is fogalmazódott , érneke valamit ezek a stratégiák, vagy csak az asztalfióknak szánjuk őket. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Bevallom képviselőtársaimnak, hogy számomra a nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégia általános vitája volt az egyik legemlékezetesebb napirendi pont, nemcsak azért, mert jó volt egyetérteni valamiben, és konszenzussal meghozni egy döntést, letenni a voksunkat egy közös érték mellett, hanem emlékezetes azért is, mert ma már nem lehet úgy tennünk és nem lehet úgy gondolkodnunk, mint hogyha ez a keretstratégia nem létezne, hiszen létezik. Szoktunk hivatkozni rá, jómagam is megtettem többször, és ha még n em is tökéletes minden, de tudjuk, hogy ennek meg kell felelnünk, az abban foglaltaknak meg kell felelnünk. Azért is fontos ez a stratégia is, mert minden stratégia hitvallás, hiszen vall arról, hogy mi az, amit eddig rosszul csináltunk, és arról is, hogy mi az, amit a jövőben el akarunk érni; egy írott dokumentum a nekünk fontos értékekről, és fizikailag megvalósult figyelmeztetés, ha más irányba haladnánk. Egy társadalom számára a jövőt szolgáló stratégia nemcsak útmutatás és célkitűzések sorozata, hanem olyan, mint az embernek az élő lelkiismeret. Így stratégiákra igenis szükség van. S hogy mennyire szükség van arra, hogy megfogalmazzuk, leírjuk céljainkat, és azokat meg is valósítsuk, hadd idézzem az imént tárgyalt nemzeti környezetvédelmi program egy be kezdését. Ez így szól: „A nemzetközi, illetve európai statisztikákra, mutatókra alapozott megállapításokkal, előrejelzésekkel összhangban állnak a ’Magyarország 2025’ akadémiai kutatás keretében lefolytatott nagyléptékű, komplex folyamatokra, összefüggések re vonatkozó kérdőíves kutatás eredményei is. A kutatás a főbb globális problémák között az alábbiakat azonosította: a környezet túlhasználata, az energiakészletek csökkenése, az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése, népességrobbanás a fejlődő v ilágban, népességcsökkenés a jóléti államokban, a kultúrák ütközése, a haszonszerzés elveinek elsődlegessége, politikai ellentétek. Az általános negatív tendenciák mellett reményre ad okot például az, hogy 2025re a szakemberek látnak esélyt világméretű ös szefogás kialakulására, amely a fizikai környezetszennyezés csökkenését eredményezheti.” - eddig szól az
