Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A Koreai Interparlamentáris Unió delegációjának köszöntése - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
3324 büntetőjogi kiegészítés lehetőséget teremt a titkosszolgálatok, re ndvédelmi szervek számára, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a Magyarországot érintő terrorfenyegetettséggel kapcsolatban. Tisztelt Országgyűlés! Akkor, amikor a kétharmados többség, egyébként felelőtlen módon, a gyurcsányistabajnaista képviselők támo gatásával megszavazta Magyarország katonai szerepvállalását ÉszakIrakban, és nem egészen belátható az, hogy ez milyen biztonsági kockázatnövekedéssel jár, azt gondolom, a büntető törvénykönyvnek ez a kiegészítése nem elégséges. Továbbra is javasoljuk azt, a kormány fontolja meg a Lehet Más a Politika januári javaslatait, és a terrorcselekmény tényállását egészítse úgy ki, hogy a magyar rendvédelmi szervek hatékonyan fel tudjanak lépni a Magyarországot tranzitországként használó terroristákkal szemben, és l egyenek egyéb olyan eszközök, amelyek hatékony fellépési lehetőséget adnak a rendőrségnek, illetve a titkosszolgálatoknak. A büntetőjogon belül el lehet és el is kell végezni azokat a módosításokat, amelyek Magyarországot védettebbé teszik, és ezeket a lép éseket kéne megtenni a handabandázás, illetve az idegenellenes uszítás helyett. Még egyszer összefoglalva, az LMP fontosnak tartja azt, hogy a korrupcióellenes fellépés tekintetében milyen előrelépések vannak ebben a javaslatban, ugyanakkor ezt nem tartjuk elégségesnek. Egyrészt, amíg az eljárási szabályokon alapvetően nem változtatunk, a látencia fennmarad, nem jutnak el vádemelésig ezek az ügyek, ráadásul, azt gondolom, jelenleg a közzétételi kötelezettség elmulasztását is büntetni kellene. Egyebekben ped ig továbbra is azt gondolom, hogy az az elnyomó büntetőpolitika, ami folyamatosan a büntetések szigorításában látja a lehetőséget arra, hogy a közbiztonság javuljon Magyarországon, csődöt mondott. Hiába ünneplik ezt a fideszesek mellett a jobbikos képvisel ők, ennek eredménye pusztán csak a börtönnépesség növekedése. Harmadrészt pedig a helyes lépés mellett szükség lenne arra, hogy a kormány megfontolja azokat a büntető törvénykönyvi kiegészítéseket, amelyeket az LMP letett az asztalra januárban, amivel a ma gyar szolgálatok, a magyar hatóságok hatékonyabban léphetnének föl azok ellen a személyek ellen, akik Magyarországot tranzitországként használják, hogy eljussanak az Iszlám Államhoz. Azt kérem, a kormány ezeket a javaslatokat fontolja meg, egyebekben pedig mi a szavazási magatartásunkat nyilvánvalóan a módosító javaslataink sorsától fogjuk függővé tenni. Köszönöm szépen. ELNÖK : Én is köszönöm. Üdvözlöm önöket. Folytatjuk munkánkat. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem a teremben tartózkod ó független képviselő urat, kíváne most szólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Ebben az esetben, minthogy kétperces felszólalásra senki nem kért szót, normál szót kérők felszólalásával folytatjuk a munkát. Elsőként megadom a szót Szilágyi György képviselő ú rnak, Jobbik. Tessék parancsolni! SZILÁGYI GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Staudt Gábor képviselőtársam már nagyon sok mindent elmondott erről a törvényről, én csak egykét dologgal szeretném őt kiegészíteni. A Bvtv. 173. §a a következő bekezdéssel egészül ki, mondja a törvény: „A látogató intézeten kívüli fogadása, a kimaradás és az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít.” Hát, nem értjük, miért kellene, hogy beszámítson. Van egy bírósági ítélet. Ez a bíróság m érlegelte, figyelembe vette az összes körülményt, és azt mondta, hogy az elítélt ilyen és ilyen büntetést kap. Megvannak azok a kedvezmények, amiket az elítélt kaphat majd a büntetés letöltése alatt. Miért kellene ezt a jogkört megadni elvileg, mondjuk, a bvparancsnoknak, hogy a bírósági ítélet ellenére csökkenthesse a büntetést? Hiszen ha beleszámít a büntetési időbe az eltávozás, akkor azzal csökkentjük a büntetést, az elítélt nem tölti rács mögött azt az időt, amikor eltávozásra megy, ezáltal a bírósági ítélettel szemben csökkentjük a büntetést. Véleményünk szerint ez nem helyes, tehát mi ezt mindenképpen kivennénk a törvényből.
