Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A Koreai Interparlamentáris Unió delegációjának köszöntése - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3315 törvényeket. Érdemi eredmények eléréséhez az Orbánkormány büntetőpolitikájának alapvető újragondolása van szükség. Ezt számtalanszor elmondtuk már, én részletezni most nem kívánom. Mi a követendő iránynak az úgynevezett kettős nyomtá vú büntetőpolitikát tartjuk. Ezt mindannyian tudjuk itt az Országgyűlésben, hogy mit takar és mit rejt. Nem az eszetlen szigorítást, hanem a megfelelő szigorítást jelenti. Azt jelenti, hogy a súlyos bűnelkövetők számára a törvény teljes szigorát kell érvén yesíteni és elsősorban a szabadságvesztés büntetést, de bizony az alternatív szankciók alkalmazása indokolt volna a kisebb súlyú bűncselekményt első ízben elkövető bűnelkövetők esetében. Így talán egyébként a túlzsúfoltságot is meg lehetne szüntetni vagy l egalábbis mérsékelni lehetne. A kormány persze ezt az alapvetően technikai jellegű módosítási csomagot is megpróbálja eladható csomagolásba burkolni, államtitkár úr is ezt tette a nyitóbeszédében. Ez a színes csomagolás pedig a korrupcióellenes fellépésnek az ígérete. A törvényjavaslat valóban több ponton is módosítja a korrupcióval összefüggő bűncselekményekre vonatkozó szabályokat. Lényegében azonban egyetlen tényleg érdemi változást tartalmaz a javaslatcsomag: a törvényjavaslat szerint minden korrupciós bűncselekmény esetén büntetni fogják, ha az erről tudomással bíró hivatalos személy nem tesz feljelentést. Tisztelt Képviselőtársaim! A korrupció elleni harc rendkívül fontos. Elég sokat vitatkozunk manapság itt az Országgyűlésben erről. A korrupt hivataln okokat pedig szigorúan meg kell büntetni. Normális körülmények között az is elvárható, hogy a hivatalos személyek feljelentést tegyenek, ha korrupcióval összefüggő bűncselekményt észlelnek. Azonban mindenki pontosan tudja, hogy a mai Magyarországon nem a m egvesztegethető ügyintézők, hanem a Fidesz által törvényi szintre emelt korrupció jelenti a legnagyobb problémát, az intézményesített állami korrupció. Ha önök valóban a korrupció ellen akarnának küzdeni, elfogadták volna a korrupcióellenes törvénycsomagun kat, amely többek között megszüntette volna a korrupt összeférhetetlenségi viszonyokat, és átláthatóvá tette volna az állami pályázatokat. Indoklás nélkül utasították el ezt tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. Emellett egyébként persze hozzáteszem, hog y rendre lesöpörnek minden olyan ellenzéki kezdeményezést, amely átláthatóvá tenné, mire költik az adófizetők pénzét. Éppen tegnap lehettünk egyébként egy ilyen LMPs javaslat leszavazásának a tanúi, illetve ott csak a vita volt, és a mai napon szavazta le az Országgyűlés. Ehelyett milyen javaslattal jönnek elő? Hogy rettegjen az a kishivatalnok, aki nem meri feljelenteni a zavarosban halászó főnökeit. Nagyon kétszínű formája ez a korrupció elleni harcnak, miközben egy egész ország szeme láttára következmén yek nélkül osztogatják egymás közt a fideszes nagyurak a földet, a trafikot, építenek a házuk mellé futballstadiont, s a többi. Mert vajon azok a cégek és magánszemélyek, akiknek a neve a felcsúti stadion szponzorai között olvashatók, nem befolyást vásárol take netán, nem döntéshozókat, pontosabban az első számú döntéshozót akarták lekenyerezni? Lehet és kell büntetni a korrupt ügyintézőket, lehet és kell feljelentési kötelezettséget előírni. Azonban először a maguk háza táján tegyenek rendet, először az in tézményesített állami korrupciót legyenek szívesek felszámolni! A törvényjavaslat kevés érdemi elemével összefüggésben még néhány szakmai szempontot szeretnék képviselőtársaim figyelmébe ajánlani. A javaslat lehetővé teszi, hogy a bvintézetekben vallási r észlegek működjenek. A vallási részlegen az elítéltek végrehajtási fokozattól függetlenül elhelyezhetők. Ez persze érdekes lesz, hogy majd azt az emberölés miatt elítélt embert a közlekedési szabályszegővel teszik ugyanabba a helyiségbe, ami egyébként norm álisan a büntetésvégrehajtás intézményrendszerében nem fordulhatna elő, de ez nyilván egy külön vitát ér meg. A lazább rezsimszabályok mellett a részlegen való elhelyezés nagy előnye a fogvatartottak számára, hogy a vallási szertartásokon együtt vehet rés zt a hozzátartozóival, ami nem számít bele a látogatófogadás idejébe. A vallási részleg felállításának az elítéltek társadalmi integrációja szempontjából kétségkívül haszna lehet. Egy vallási közösségbe tartozó betagozódás, illetve annak szabályainak betar tása segítheti a társadalomba való beilleszkedést és a normakövető magatartás megerősítését.
