Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3299 Bécsben, Bárándy képviselőtársam volt szíves felhívni a figyelmet arra, hogy van egy ilyen kezdeményezés az önök részéről. Azt gondolom, ezt nem lehet egyeztetési kísérletnek tekinteni. Elég é rdekes az, hogy akkor, amikor egy halászati törvénynél is kiderül, hogy van egy sarkalatossági záradék - ez külön megérne néhány kört, hogy olyan jogrendszert alakítottak ki, ahol a legelképesztőbb szakpolitikai, szektorális törvényeknél is kétharmados sza bályokba ütköznek, ez egyébként az önök kormányzását nehezíti jelenleg , szóval, egy halászati törvénynél is jön egy konkrét államtitkári meghívó ötpárti egyeztetésre - na, az ötpárti egyeztetés. Ön tájékoztatott arról, hogy milyen indokok alapján nyújtan ak be egy törvényjavaslatot; ez nem egyeztetési kísérlet. (12.00) És szeretném azt is megerősíteni, hogy az elmúlt hónapokban az LMP minden egyes ötpárti egyeztetésen részt vett; amennyiben az igazságügyi tárca ötpárti egyeztetést kezdeményezett volna errő l a javaslatról, ezen az egyeztetésen is részt vettünk volna, mint ahogy csütörtökön is el fogunk menni a végrehajtási törvénnyel kapcsolatos ötpárti egyeztetésre. Tehát maradjunk annyiban, hogy ötpárti egyeztetési szándék a kormány részéről nem fogalmazód ott meg! A másik: államtitkár úr, én arról próbáltam viszont önt meggyőzni, hogy a 22. és bizony a 23. §okban megfogalmazott kívánságok akár még elfogadhatóak is lennének, hogyha egyébként egyrészt nem lettek volna azok az előzmények, amelyek az igazságsz olgáltatási politikával kapcsolatban 201112ben megtörténtek. Nem tudunk ellenzéki oldalon elvonatkoztatni attól, hogy önök durván visszaéltek a kétharmados többségükkel a megelőző években, és csak külső nyomásra álltak el attól a szándékuktól, hogy két, Orbán Viktor által jelölt személy szabadon terelgethessen ügyeket egyik bíróságról a másikra. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ilyen előzmények után áldásunkat adni egy olyan módosításra, amely korlátok nélkül lehetővé teszi azt, hogy bírósági titkárok - azért tendencia szerint mégiscsak többségében vannak a fiatal, nemrég végzett emberek - korlátlan számban kirendelhetőek legyenek az igazságügyi tárcához, majd a szakmai értékelést az igazságügyminiszter, tehát egy poli tikus adja meg, ráadásul amire Gyüre képviselőtársam is utalt, hogy, igen, az OBHnál, igazságügyi tárcánál eltöltött idő előnyt jelent a pályázatnál, ráadásul egy politikus által adott szakmai értékelés szintén a pályázati szempontrendszer része, ebbe ell enzéki oldalról így, ilyen előzmények után nem lehet belemenni. Én tettem egy javaslatot arra, ön erre nem reagált, hogy mi lenne például akkor - de ezt leginkább tényleg egy ötpárti egyeztetésen lehetne megvitatni , hogyha például a 2223. §ban megfogal mazott szándékokat egész egyszerűen korlátok közé, idő- és létszámbeli korlátok közé szorítanák. Tehát hogyha azt mondanák, hogy egy adott időszakban legfeljebb ennyi bíró, illetve bírósági titkár rendelhető ki a tárcához, a minisztériumhoz, illetve az OBHhoz, illetve megadott időszakon belül legfeljebb ennyi személy nevezhető ki bíróvá, aki korábban az OBHnál, illetve a minisztériumnál töltötte az idejét kirendelt bírósági titkárként vagy bíróként, tehát hogyha lenne erre egy felső plafon, amiben megálla podunk, akkor én azt sem zárom ki, hogy a 2223. §ban megfogalmazott javaslatok irányát is el tudjuk fogadni. De erre sem érkezett önöktől szándék, államtitkár úr. Ami pedig az automatikus szignalizációt illeti, természetesen megfontolandó az, amit ön elm ondott, hogy nyilván pusztán törvényben szabályozni azt, hogy adott ügyeket milyen ismérvek alapján oszt le a bíróság vezetője konkrét ítélkező bírákhoz, ebben önnek igaza van, államtitkár úr, ez így önmagában valóban meg tudja bénítani az igazságszolgálta tás működését. De ez az egyik véglet. A másik véglet viszont az, ami egy kicsit mulatságos is - ezt ön is pontosan tudja , hogy egy elnöki utasítás rendelkezik jelenleg az automatikus ügyleosztásról. Az elnöki utasítás nem jogszabály. Mi annyit kérünk, an nyit követelünk, hogy az automatikus ügyleosztásnak a kereteiről rendelkezzen a törvény, és a törvény keretei között kapjon felhatalmazást az OBH elnöke, hogy elnöki utasításban ezt munkálja ki. De jelenleg arról van szó - és itt nekem nem mentség az, hogy a megelőző húsz évben sem volt másként, nem helyes, hogy nem így volt , nekem az a problémám, államtitkár úr, hogy a szervezeti törvény egyáltalán, utalásszerűen sem rendelkezik az automatikus ügyleosztásról,
