Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3294 védő oka volt: az, hogy am iatt, hogy gyermeket vállalnak fiatal, kezdő bírók, ne essenek ki az előmenetel lehetőségéből. Jelenleg egyébként az OBT szabályzata alapján megállapítják azt, hogy hány letárgyalt ügyének, letárgyalt aktájá nak kell lenni ahhoz, hogy értékelni tudják. Magyarul: az Országos Bírói Tanács már úgy értelmezte a hatályos törvényeket, hogy csak a letárgyalt ügyek száma alapján lehet értékelni. Ezért nyilván azt, aki ezt nem tudja produkálni, aki nem tud ennyi letárg yalt ügyet teljesíteni, nem fogják tudni értékelni. Tehát ezen a szabályon nem kíván változtatni a jelenlegi törvénytervezet. A titkár beosztásával kapcsolatban volt közöttünk nem elég kulturált, bekiabálásos vita. A titkárnál az OBHban… - ugye, nem csak az Igazságügyi Minisztériumban, az Országos Bírósági Hivatalban is vannak beosztott titkárok vagy beosztott bírók, és az OBHban vagy az IMben eltöltött idő pluszpontot jelent a pályázati értékelésnél. Tehát nem valamifajta bírói értékelést vagy a munkájá nak az értékelését jelenti, hanem egyfajta kompetenciaként számítják, ugyanúgy, mint ha PhDja lenne vagy más… (Dr. Gyüre Csaba közbeszól.) Azért, feltételezve, hogy ennek az az oka, hogy úgy gondolják: a bírósági igazgatási szervezetben eltöltött gyakorla tnak is van egyfajta értéke, vagy akár az Igazságügyi Minisztériumban kodifikációban eltöltött gyakorlatnak - mert, ugye, itt kodifikációról van szó - van egyfajta értéke. (Dr. Gyüre Csaba közbeszól.) Nem jelent ez kizáró vagy akár kizárólagos előnyt, hane m pluszpontot jelent úgy, ahogyan más kompetenciák, tehát a nyelvvizsga, a PhD és a többi. Ezért szól így jelenleg a rendelet. Nyilván a titkár és a bíró… - erről nem is akarok már szót ejteni, hiszen tudják, hogy amikor beosztják őket, akkor természetesen ítélkezési gyakorlatot nem folytathat a törvény szerint, ez kizárt. Volt még itt egykét dolog. Az elektronikus kommunikációval kapcsolatban a kormány nemrégiben fogadott el egy határozatot, amelyben megállapította, hogy valóban közel hatéves késedelem tö rtént az elektronikus kommunikáció bevezetésében. Tehát ebben az értelemben egyetértünk a helyzetértékeléssel, tehát egyetértünk azzal, hogy hogyan jutottunk idáig, de önök félreértik, mert a kormány éppen most akarja lezárni végre ennek a késedelemnek a k orszakát, és további halasztási határidőt nem engedne már ez a törvény. Egyébként az OBH javaslata még további, december 31éig szóló halasztást kért volna, azonban az elmúlt hat év miatt ezt a halasztást most már nem lehet megadni. Ügyviteli vizsga - ilye n kérdéseket is felvetett Bárándy képviselő úr. A bírósági fogalmazók a mai napig is bírósági ügyvitelből vizsgáznak, az része a bírósági fogalmazói képzésnek, tehát ebben nincs semmi probléma, hogy a bíróknak az ügyvitelhez érteni kell - ez a fogalmazói k épzés része. Egyébként, ha előtte esetleg igazságügyi alkalmazott és ügyintéző volt, akkor nyilván ügyintézőként már külön vizsgázhatott ebből, és akkor nem kell neki a fogalmazóképzés keretében ebből vizsgázni, tehát van egy felmentési lehetőség, de azt s zögezzük le, hogy ügyviteli vizsga van most is. (11.40) Na most, azt hiszem, ennyit jó néhány felvetésről. Még egy felvetésre szeretnék reagálni, hogy miért egy törvényjavaslatba kerültek ezek a kérdések. Ez valóban felvethető, hiszen akár lehetne külön tö rvényekben is szabályozni. Azonban a bírósági törvény és az ügyészségi törvény módosítási része nem olyan súlyú, nem olyan terjedelmű, bizonyos értelemben az ügyészségi része különösen technikainak tekinthető, ezért úgy gondolta a tárca, hogy egy igazságüg yi csomagot képez, ezért az Országgyűlés elé egy igazságügyi törvényjavaslatot terjeszt. Tehát egyes igazságügyi törvények vannak összekötve ebben a javaslatban, és ez szerintünk egyébként segíti a jogalkalmazást, azért segíti, mert egyszerre léphetnek hat ályba vagy közel azonos feltételekkel léphetnek hatályba olyan rendelkezések, amelyek egyébként egymásra tekintettel vannak. Tehát ez nem egy tipikus saláta. A salátatörvényekre az jellemző, hogy laza vagy semmilyen kapcsolat nincsen az összefűzött törvény javaslatok között. Itt kifejezetten az igazságügyi tárgyú rendelkezések összefüggnek. Az európai uniós rendelkezés végrehajtásának, átültetésének pedig nagyon közeleg a határideje, tehát egy szoros határidő miatt szükséges, hogy az Országgyűlés mindezeket elfogadja.
