Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3290 Magyarországon is az automatikus szignalizáció intézménye. Senki soha ebben az országban sem egy polgári peres ügynél, sem egy büntetőeljárásnál ne tudja meg kérdőjelezni azt, hogy a bíró valóban pártalanul, politikai befolyástól mentesen jár el! Erre egyetlenegy ellenszer van: ha automatikus szignalizáció történik. Ha visszalapozunk az időben, a kormány eredetileg olyan rendszert akart bevezetni, ahol az Orszá gos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész gyakorlatilag szabadon terelgetheti az ügyeket egyik bíróságról a másikra. Nyilvánvaló, hogy ha egy ilyen biankó csekk maradt volna Polt Péter és Handó Tünde kezében, akkor teljesen mindegy, hogy ki milyen be csületszavára esküszik, nyilvánvalóan ott maradna a gyanú a szervezetrendszer feje felett. (Dr. Vas Imre közbeszól.) Jobban örülnék, ha Vas Imre egyszer egy vitában fejtené ki a véleményét, amikor nem felolvas egy dokumentumot. Köszönöm szépen. (Dr. Répáss y Róbert: Ki fogja fejteni!) Szóval, amennyiben ez a szabad terelgetés joga megmaradt volna Polt Péternek és Handó Tündének, akkor kőkeményen ott lenne a gyanú, hogy politikai döntések alapján kívánnak ügyeket egyik bíróságról a másikra tologatni. A különb öző nemzetközi viták hatására ezt a jogosítványt elfelejtette a kormányzat, de a szándék azért ott maradt a fejünkben, hogy mire törekedtek. Ezt követően is viszont ez az egy szabály fönnmaradt, amely ad egy gyakorlatilag parttalan mérlegelési jogkört az O BH elnökének a kezébe, hogy a bírói pályázatokat indokolás, gyakorlatilag érdemi indokolás nélkül eredménytelenné nyilváníthat. A másik viszont az, hogy az ügyleosztás tekintetében az egy dolog, hogy nem lehet szabadon terelgetni ügyeket egyik bíróságról a másikra, de a meggyőző az emberek számára is az lenne, ha semmilyen szubjektív szempont nem játszhatna szerepet, mert objektíve kizárásra kerül az ügyek elosztásánál. Ezért kérjük, hogy az automatikus ügyleosztás, az automatikus szignalizáció intézményét vezessék be. További problémánk az, hogy az igazságszolgáltatás nyilvánossága tekintetében nincs előrelépés. Szorgalmaztuk egyébként már korábban is, hogy külön törvény szülessen meg az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról. Nem járja az - és ez fő leg a korrupciógyanús ügyeknél közkedvelt , hogy bizonyos ügyekből bizonyos dokumentumok bizonyos sajtószerveknél landolnak, más ügyekben pedig hosszú ideje hallgatás van. Törvényben kell rendezni az igazságszolgáltatás nyilvánosságát, vonatkozzon ez a ny omozati eljárásra vagy a bírósági eljárásra. Ilyen háttérelőzmények, ilyen kormányzati szándékok után, tehát akkor, amikor a kormányzati szándék ’11ben nyilvánvalóan arra irányult, hogy a kétharmados többség által kinevezett, illetve Orbán Viktor által ki jelölt személy, Polt Péter és Handó Tünde szabadon terelgethessen ügyeket egyik bíróságról a másikra, ilyen előzmények után a jelen törvényjavaslatban - csak hogy Répássy államtitkár úr közbe ne szóljon, a 22. és 23. §okról beszélek - ezeket a javasolt sz abályokat legalábbis némi gyanúval fogadjuk. Miről van szó? Önök a következő intézményeket kívánják bevezetni a törvényjavaslat 2223. §ában. Lehetővé kívánják tenni azt, hogy bírósági titkárokat az Igazságügyi Minisztériumba is be lehessen osztani. (11.2 0) Itt van feketén fehéren leírva a 22. §ban - az indokolás 39. oldala, ha államtitkár úr kívánja, fel is olvasom , hogy mindkét minisztériumi tevékenység, tehát a titkári és a bírói tevékenység is, amit a minisztériumban a miniszter felügyelete alatt vé geznek, gyakorlatilag bírói tevékenységnek fog minősülni. A miniszteri értékelés, tehát egy politikusi értékelés pályázati szempont lesz, amikor bírói posztot akar betölteni egy titkár vagy egy bíró, aki korábban az IMben kvázi köztisztviselőként működik. Tehát arról van szó, hogy valaki bírósági titkárként működik a minisztériumban, kap egy politikustól egy úgymond szakmai értékelést, és ezek után ő minden zokszó nélkül kinevezhető bírának. Lehetnek, én elhiszem, hogy lehetnek ennek szakmai indokai is, de az előzmények ismeretében ott van a gyanú a fejünkben, hogy véletlenül a Fidesz nem egy újabb kádernevelőt akare csinálni, és
