Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3277 é s a járásbíróságok előtt folyó elsőfokú ügyekben lesz lehetőség az elektronikus kommunikáció igénybevételére, hanem a polgári per minden szakaszában, ideértve a perorvoslati eljárásokat is. A törvényjavaslat annak érdekében, hogy a bírósá goknak, illetve a polgári perben részt vevő feleknek elegendő idő álljon rendelkezésre az elektronikus kapcsolattartás kötelező alkalmazásához való felkészülésre, 2016. január 1. napjától tenné kötelezővé az elektronikus kommunikációt, ideértve a bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő kapcsolattartását is. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat jelentős újítást hoz a közjegyzői tevékenységek szabályozásában is. A javaslat kimondja, hogy a közjegyzői el járások többségéhez hasonlóan a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott közjegyzői tevékenységek - így például a közjegyzői okirat szerkesztése, okirat vagy pénz bizalmi őrzése is - nemperes eljárásoknak minősülnek, megteremtve ezzel az összhangot a bí rói gyakorlatban és a jogirodalomban tükröződő ez irányú felfogással. Kiemelt helyet foglal el ezen eljárások között az okiratszerkesztési eljárás, amely a törvényjavaslat értelmében a jövőben kérelemre indul, annak érdekében, hogy erősítse az ügyfelek irá nyában az eljárás hatósági jellegét, valamint lehetővé tegye annak bizonyítását, hogy a közjegyző és az ügyfél közötti eljárási, azaz közjogi jogviszony mikor és milyen tartalommal jött létre. A formális kérelem bevezetése lehetővé teszi az eljárás lezárás ának rendezését is arra az esetre, ha az nem a kérelem teljesítésével, azaz az okirat elkészítésével vagy a közreműködés megtagadásával végződik. A közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott eljárásokban a fő szabály az, hogy az ügyfél szabadon választhat közjegyzőt, aki azonban az illetékességi területén kívül nem járhat el. Ezt a megengedő szabályozást néhány ponton szigorítani indokolt. E célból a törvényjavaslat kizárja az alávetés illetékességét valamennyi közjegyzői eljárás tekintetében, azaz a jövőb en az ügyfelek a közjegyző illetékességét megállapodásukkal nem köthetik ki. Elő kell segíteni továbbá a devizahiteles ügyekben is tapasztalt, a fogyasztóknak meghatározott közjegyzőhöz való irányításában megtestesülő kedvezőtlen gyakorlat kiküszöbölését, ami a fogyasztói hitelek kapcsán igénybevett közjegyzői közreműködés szigorúbb szabályozásával érhető el. A fairbanktörvény célja a fogyasztók hatékony védelmének megteremtése volt, amit jelen törvénymódosítás azzal támogat, hogy a fairbanktörvény hatály a alá tartozó jogügyletek esetén fő szabályként írja elő az adós lakóhelye, tartózkodási helye szerinti közjegyző illetékességét. Azokban az esetekben, ahol a jogügylet tárgya vagy biztosítéka ingatlan, vagylagosan az ingatlan fekvése szerinti közjegyző is eljárhat. Ez jelentős mértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a közjegyzők fairbanktörvénnyel összefüggő okiratszerkesztési tevékenységét hatékonyabban lehessen kamarai ellenőrzés alá vonni, ami elősegíti az egységes jogalkalmazást és a fogyasztók érdekeinek teljes körű védelmét. Ahhoz, hogy a javasolt illetékességi szabályok betartása biztosított legyen, a törvényjavaslat megsértésük esetére szankcióként kimondja, hogy az illetékességi szabályok megsértésével készült közjegyzői okirat nem minősül közokiratna k. Megújulnak a közjegyzői iroda átalakulására vonatkozó szabályok is, lehetővé téve, hogy ha a közjegyző szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével vagy felmentéssel megszűnik, a meglévő irodai infrastruktúra felhasználásával vállalkozá si tevékenységet folytathasson tovább. Ennek érdekében a közjegyzői iroda korlátolt felelősségű társasággá alakulhat, több közjegyző tagságával működtetett közjegyzői irodából pedig a szolgálati jogviszony megszűnésével érintett tag kiválásával korlátolt f elelősségű társaság jöhet létre. A törvényjavaslat az előbb elmondottakon túl több igazságügyi jogállási törvényt is módosít. E változtatások célja a magyar igazságszolgáltatás magas színvonalú, az országosan egységes, kiszámítható és időszerű működéséhez szükséges jogi keretek további pontosítása.
