Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3246 Az egyik ilyen dol og, hogy van egy irányelv, ez a 2012ben kiadott 27. számú EUirányelv, ami egyértelműen kimondja, hogy szükséges átültetni a nemzeti szabályozási keretek közé. Eddig ezt Európában nyolc európai uniós tagország tette meg. Mi szeretnénk lenni a kilencedik. A törvényjavaslat elfogadásával nemcsak az Európai Bizottság felé történő bejelentésnek teszünk eleget, hanem Magyarország így közvetett módon hozzájárul néhány tényezőhöz, gazdasági tényezőhöz, például a primer energiafogyasztás csökkentéséhez, az energia import csökkentéséhez, az energiaellátás biztonságához és hatékonyabb energiagazdálkodásra való áttéréshez. A végfogyasztók költségeinek a csökkentéséről már ne is beszéljünk, ami akár közvetlenül, akár közvetetten javítja egyben az ipar versenyképességét és a teljesítőképességet. A törvényjavaslat minden végső felhasználó számára elérhetővé teszi a költséghatékony és szakszerű energiaellátási auditot, illetve az irányelvi felhatalmazás következtében egy olyan belső rendszert alakítunk ki, ami a magyar gazd aság, a magyar gazdálkodók számára a legmegfelelőbb. A tény, amit szerettünk volna elérni, az az, hogy ami kötelező elem, azt átemeljük, viszont egy teljesen szélesre nyitott, mindenféle megkötöttség és kötelezettség nélküli lehetőséget teremtünk mind a la kosságnak, mind pedig a Magyarországon gazdálkodó cégeknek és vállalkozásoknak. Egy energiahatékonysági információs honlap jön létre, ami átláthatóságot, áttekinthetőséget nyújt, és az energiafogyasztók tájékoztatását biztosítja olyan mértékben, ami pénzüg yi, jogi keretek esetében ismertté válik. Elhangzott egy kategória a mai napon, miszerint „nem túl elegáns” a törvényben a kétharmados rész. Érdekes ez a törvény. Van olyan frakció a parlamentben, amelyiknek az egyik tagja föláll a kezdő vitában, és azt mo ndja, hogy támogatjuk a törvényt. Aztán történik egy ötpárti egyeztetés, ahol „hát, nem támogatjuk a törvényt”, és aztán elhangzik, hogy tartózkodunk. Szerintem talán ez a nem elegáns, nem pedig maga a jogszabály és annak tartalmi eleme. (Közbeszólások a J obbik soraiból, köztük dr. Staudt Gábor: Mert változtattátok.) A törvényjavaslat Magyarország számára mint irányelv rögzíti az energiahatékonysági számokat. Másfél százalékos végfelhasználási energiamegtakarítást ír elő, ez 18 százalék. Ez az a kötöttség, ami a törvényben rögzítve kötelezővé teszi Magyarország számára, hogy az Európai Unióval kapcsolatos elszámolásokban működjön ez az egész jogszabályi keret. És amit hiányolok az ellenzéki hozzászólásokból, az kettő elem. Az egyik a költséghaszon elemzés. Ne felejtsük el, mind a két oldalt, amit mondok, gondoljuk végig! Egyrészt az energiahatékonyság számára mi a legfontosabb a lakosság részéről? Az, hogy ő minél kevesebbet fizessen érte, és minél nagyobb megtakarítást tegyen. Ez egy ösztönző tényező. A má sik elem a vállalkozások részéről: csak úgy tud versenyképes lenni, ha minél olcsóbban állítja elő a termékét. (18.50) Ezért az energiaköltségnek, ami jelen pillanatban a másodikharmadik költségnem, a minél nagyobb mértékű megtakarítását kell elérni. Ha e zt leírjuk konkrétan, ugyanazt a hibát követjük el, mint huszonöt évvel ezelőtt: nem működő szabályozás. Ha viszont egy tág lehetőséget adunk, és a versenyképességet használjuk például a vállalkozói szférában, akkor, úgy gondolom, hogy ez egy megfelelő sza bályozás. A másik az európai uniós irányelvek által adott úgynevezett alternatív optimumok helyzete és szerepe, amelyik azt mondja ki: energiamixben minden európai uniós tagország maga állítja össze azt, hogy milyen energiával próbálja ellátni a saját ener giaellátását, akár lakossági, akár vállalkozói szinten. Ez a lehetőség ebben a törvényben tükröződik. Magyarul: aki megújuló energiát szeretne, és tudjuk, hogy bevállaltuk a 14,65 százalékos megújulóenergiaarányt, vagy aki energiahatékonyságban szeretne m egtakarítani, az megteheti, nem szigorítjuk, hogy csak ezzel az energianemmel, csak azzal az energianemmel. Volt egy szigorítás 2008ban, mindannyian emlékszünk rá, ha kell, fejből mondom a számokat, úgy hívták, PPPkonstrukció önkormányzatok számára. És a dolog lényege: körülbelül háromszor annyiba került egy energetikai beruházás a
