Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
3242 vizsgálata során kötelezően vizsgálni kell azt is, hogy azok hogyan és milyen módon kapcsolhatók be a távfűtésbe. Ez egy nagyon helyes kiegészítés, a távfűtés környezetbarát, energiahatékony, és hogyha jól illeszkedik az energiarendszerbe, akkor olcsó fűtési mód tud lenni, tehát célszerű, hogyha a kormány zati épületek is távfűtésbe kerülnek bekapcsolásra. A módosító javaslat 17. pontja rögzíti, hogy a nagyvállalkozásokhoz kapcsolódó és partnervállalkozásként működő kkvknak nem kell külön energiatanúsítást küldeni a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak az energiahelyzetükről, így az energiagazdálkodási rendszerre vonatkozó ISO 50001 szabványnak megfelelő tanúsítványt, ha a nagyvállalat ezt már egyébként megküldte. Ez egy életszerű javaslat, magyarul azt jelenti, elég, ha a nagyvállalkozás inté zi az energiaaudit adminisztrációját, a kapcsolódó kisebb cégeknek ezt önállóan nem kell megcsinálni, csak adatszolgáltatásként a kapcsolódó nagyvállalkozás felé. Ez egy helyes módosítás. Továbbá a nagyvállalkozás kapcsolódó és partnervállalkozás kkvjának nem kell kötelező energiaauditot végeznie, illetve a szabványnak megfelelő energiagazdálkodási rendszert működtetnie, ha a végső energiafelhasználása kisebb, mint a nagyvállalkozás teljes végső energiafelhasználásának 5 százaléka, magyarul, a törvényjavas lat helyesen a nagy energiamegtakarítási lehetőségekre koncentrál. A 40. pont írja bele a törvénybe a sarkalatossági záradékot, vagyis, ahogy a valóságban is van, rögzíti, hogy ha a kormány a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt akarja kijelöln i arra, hogy ellássa az energiahatékonysági törvény és végrehajtási jogszabályai hatálya alá tartozó szervek, személyek és tevékenységek felügyeletét, akkor bizony ahhoz az Országgyűlés kétharmados többséggel meghatározott döntése szükséges. Ha ez nincs me g, akkor alaposan át kellene írni a törvényjavaslatot és az egész koncepciót is. Utolsó információm szerint sem mi, sem a többi ellenzéki párt nem tudja támogatni ezt a sarkalatossági részt, ennek bizonyos kormányzati fenntartások az okai részünkről. A TAB- háttéranyagban szereplő módosításokkal tehát szerintem önmagában nincs nagy baj, ezekben is vannak olyan részek, amelyek javítják a törvényjavaslatot. (18.30) Amit még el szeretnék mondani és a vitában is elmondtuk, a kisebbségi véleményben is megfogalma zódott, hogy a legfőbb probléma ezzel a törvényjavaslattal, hogy rendkívüli módon elkésett, és a tartalma kevés, mondhatni üres. Elkésett, mert lejárt a jogharmonizációs kötelezettség határideje már 2014. június 5én, és egyébként sem pusztán a jogharmoniz ációs kötelezettség teljesítése miatt kellene foglalkozni az energiahatékonyság javításával, hanem azért, mert ezzel növelhetjük az ellátásbiztonságot, csökkenthetjük az energiakitettségünket, javíthatjuk a gazdaságunk versenyképességét, és növelhetjük a m agyar gazdaság fenntarthatóságát. Kevés az előterjesztésben, a törvényben szereplő tartalom, mert a javaslat gyakorlatilag minden fontos konkrétum, számítás, célérték meghatározása tekintetében a kormány részére tartalmaz felhatalmazásokat. Az Országgyűlés gyakorlatilag egy majdnem üres vázat fogad csak el, magyarul, a kormányzat még mindig nem tudja, hogy mit akar, megint csak a kapkodás, a látszatintézkedések sora történik. Megjegyezhető, hogy csak április 17én jelent meg a Magyar Közlönyben az energiame gtakarítás eléréséhez szükséges egyes kormányzati feladatokról szóló 1215. számú kormányhatározat. Beszédes, hogy milyen pontok szerepelnek ebben 1től 7ig. Tehát ez év május 31ig kell kidolgozni az energiahatékonysági irányelveket az NFMnek és az NGMn ek a 7. cikk (9)(12) bekezdései szerinti szakpolitikai intézkedésekre vonatkozóan, beleértve az energiahatékonysági cél megjelölését és az eléréséhez szükséges szabályozási, támogatási, pályáztatási, adóztatási intézkedéseket, az igazolási módszertant és a monitoringot is. Tehát még nincs sehol. A 2. pontja ennek a kormányhatározatnak a METÁR, a megújuló energiatermelés támogatási rendszere. Ezt is május 31ig kell kialakítani, de már négy éve tárgyalnak róla a szakmai
