Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Révész Máriusz (Fidesz) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Hogyan lehetséges, hogy a kormány és a Gazdaságkutató Intézet, valamint a Költségvetési Felelősségi Intézet ennyire különbözőképpen ítéli meg a magyar gazdaság költségvetési helyzetét?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3187 hogy megszorítások hiányában az idei év tavaszán újra napirenden lehet a túlzottdeficiteljárás újraindítása. A nyilván teljesen független Gaz daságkutató Intézet nincs egyedül negatív jövőképével. A baloldali médiumok által szintén gyakran idézett Költségvetési Felelősségi Intézet 2014 februárjában a következőket írta: „A bruttó hazai termék növekedési üteme 2014ben a laza monetáris és a lazuló költségvetési politika hatására átmenetileg 2 százalékra gyorsul, de a bővülés üteme 2015ben 1 százalék alá esik.” A Költségvetési Felelősségi Intézet a 2014es költségvetési elemzésében egyébként 170 milliárd forintos kockázatot látott az áfában. 2014 d ecemberében ugyanez az intézet már úgy látta, hogy a gazdasági növekedés üteme az idén már nem 1 százalék lesz, hanem elérheti a 2,3 százalékot, de a kormány által várt 2,5 százalékos növekedés túl optimista. A lakossági fogyasztás 1 százalékkal bővülhet a z idei évben, ami sokkal lassabb, mint a kormány által várt 2,6 százalék, és a költségvetési hiány is magas szinten ragad, az adósságráta 79 százalék körül fog stabilizálódni az intézet szerint, és valószínűleg megszorításokra lesz szükség. A tények 2014b en a következők voltak: 2 százalék helyett 3,6 százalék volt a növekedés, 79 százalék helyett 76,9 százalékra csökkent az adósság, az áfában pedig nem 170 milliárd elmaradás, hanem 23 milliárd forint többlet volt. Érdekességként idézem meg, hogy például a Morgan Stanley londoni elemzőház friss előrejelzése szerint Magyarországon az idén egyébként akár 3,5 százalékkal is nőhet a GDP, és a növekedést elsősorban a belső kereslet támogathatja. Furcsa, hogy egy külföldi és a magyar intézet között ekkora ellentmo ndás van. Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat: kinek lesz az idei évben igaza, 2 százalék vagy 3,1 százalék lesz a növekedés mértéke? Beragad vagy csökken az adósságráta? Várhatóe megszorító csomag hiányában túlzottdeficiteljárás Magyarországon? A z elmúlt évek prognózisai után a Költségvetési Felelősségi Intézetet és a Gazdaságkutató Intézetet komolyan lehete egyáltalán venni? És mi lehet az oka annak, hogy a külföldi intézetek egyébként sokkal pozitívabban látják a magyar gazdaságot, mint a GKI é s a KFI elemzői? Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztel t Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy ön mondja, a magyar gazdasággal, a magyar modellel egyre többet foglalkoznak közgazdászok, elemzők, befektetők, akár belföldön, akár külföldön. Azt tapasztaljuk, hogy külföldr ől szinte több elismerést kapunk most már az ország teljesítménye miatt, mint jó néhány belföldi intézettől. Valóban úgy van, ahogy ön is elmondta, hogy az ország teljesítményének eredményeként a konvergenciaprogramban 2015re már egy jelentősebb növekedés t vár a kormányzat, hiszen 2,5 százalékról 3,1 százalékra emeltük meg a GDP várható növekedését. Nyilvánvalóan több tényezőből alakult így, hogy ebben az évben is és a következő évben is az európai uniós átlagnál magasabb növekedést vár a kormányzat: elsős orban valóban a háztartások fogyasztása, de külső tényezők is, az alacsony olajárak és a javuló munkaerőpiaci trendek, a magasabb foglalkoztatottság és nem utolsósorban a devizahitelek rendezése, ami kihathat a gazdaság teljesítményére. 2015ben a növekedé st a beruházások bővülése is meg fogja alapozni. Az európai uniós források felgyorsítása és a kedvező kamatkörnyezet nagyon jót tett a magyar beruházások nagyságának, ezáltal mintegy tolják előre a gazdaság növekedését. Úgy gondolom, hogy erre a növekedési teljesítményre, ahogy ön is mondta és én is hangsúlyozom, fölfigyeltek már Európában és Európán kívül is. Az Európai Bizottság is elismeri Magyarország teljesítményét, pedig ha visszagondolunk, még néhány éve elég vészjósló adatok jöttek az Európai Bizott ságtól. Ma már lényegében a kormányéval megegyező makrogazdasági mutatókat várnak. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
