Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 4. hétfő (70. szám) - Bejelentés az Országgyűlés következő üléséről. Az ülés bezárása
3152 Az 1950es évek óta azonban sajnos negatív urbanizációs hatások érintik ezt a területet, természetvédelmi konfliktusok sokasága sújtja ezt a páratlan természeti kincsünket. Sajnos nincsen megfelelő ál lapotú infrastruktúra a látogatóknak, nincsen szabályozva, kaotikus állapotok, szemetelés, erózió és zaj jellemzi ezt a páratlan természeti kincsünket. Átgondolt, következetes rehabilitációnak igenis lenne létjogosultsága, ugyanúgy, mint a fejlesztéseknek, amely a látogatóknak és a kerületnek, a kerületben lakóknak az érdekeit szolgálja. Egy átgondolt, következetes fejlesztésnek az elmúlt 25 évben, a rendszerváltás óta az volt a menete, hogy egy alulról felfelé egymásra épülő tervhierarchia mentén alakítják ki a területrendezést és a településrendezést, amely országos, megyei és település szintű területrendezési tervekre épül. Budapesten ez országos, agglomerációs és fővárosi, kerületi rendezési tervekből áll, amelyek egymásra épülnek, és egyeztetési mechani zmusok keretében alakulnak ki a mindenki javát, a közösségek javát is szolgáló tervek és beruházások. Ez biztosítja azt, hogy a közösségi érdek érvényre jut, a társadalmi részvételt is ez biztosítja, akárcsak a gondos szakmai előkészítést és a társtudomány oknak is az összhangját. Ezt a logikát azonban a Fideszkormányzat rendszeresen felrúgja, kiveszi a törvényi és a tervi összefüggések keretéből, és önálló szabályozás útján rendezi ezeket a terveket, akárcsak a Margitszigetet, a Dunapartot, a Városligetet . Ez történt a Normafával is, ahol külön törvény rendelkezett erről 2013 októberében, és ennek keretében jött létre egy önkormányzati határozat, hatástanulmányoknak a sokasága, amelyre 620 millió forintot költött el állami költségvetésből az önkormányzat, és május 17én így fognak a kerület polgárai az urnához járulni, hogy döntsenek erről a beruházási tervről. Ismerve a Fidesz politikai motivációit, a döntések mögött háttéralkuk, döntéshozókat befolyásoló magánbefektetők állnak. A Normafatörvénynek a lény ege, hogy a már meglévők mellett újabb beépítésre szánt területeket jelöl ki, növeli az ingatlanok beépíthetőségét és az építménymagasságot. Sőt, azon törvényi kötelezettségek alól is felmentést ad a leendő építtetőknek, hogy az általuk kivágott fák, kiirt ott erdők után erdővédelmi járulékot kelljen fizetni, illetve végeztessék a csereerdősítést. Ezzel jelentős építésijogosultságtöbbletet ajándékozott a kormányzat az érintett ingatlanok tulajdonosainak és beruházóknak. A megvalósíthatósági tanulmányból kid erül az, hogy a tanulmány az egyes projektelemek kapcsán bemutatja, mely szervezetek lesznek az építtetők, a megvalósítás milyen költségekkel jár, illetve kik lesznek majdan az üzemeltetők. Az a kép rajzolódik ki, hogy a jelentős bevételt hozó beruházásokn ak magánbefektetői lennének, és az üzemeltetést is ők fogják végezni, az önkormányzatnak csak a kiadásokkal járó funkciók megvalósítása és fenntartása maradna. Az esetlegesen önkormányzati pénzből készülő fejlesztések üzemeltetéséről, vagyonkezelésbe adásá ról a tanulmányterv nem írt, mert arról egy következő részletes megvalósítási elemzés fog számot adni. A pusztulófélben lévő kultúrtörténeti emlékekről, a Libegőfelújításról egy szó nem esik ebben a hatástanulmányban. Ilyen értelemben erről összességében, egy ilyen tervről, egy ilyen Normafaprojektről nem lehet dönteni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hiszen csak az a biztos, hogy magánérdekeket szolgáló építkezések lesznek a Normafán. Egy koncepció nélkül (Az elnök ismét csen get.) , egy jól átgondolt koncepció nélkül ez a projekt abnormafaprojekt marad, amit jó lenne elkerülni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.) Bejelentés az Országgyűlés következő üléséről. Az ül és bezárása
