Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 4. hétfő (70. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
3135 képviselőtársainknak is, azoknak a kormánytagoknak is, akik hajlamosak elfeledkezni arról, milyen színvonal és milyen munkakultúra kívánatos a mi szakmánkban ebben a Házban. Köszönöm. (Ikotity István tapsol.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utá ni felszólalásra jelentkezett Farkas Gergely képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „A nyelvoktatásban szükséges lépések megtételéről” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. FARKAS GERGELY ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Bízom benne, hogy felszólalásom kiváltja az ön figyelmét, és esetleg válaszra is fog méltatni, már csak azért is, mert nagyon súlyos ügyről van szó, konkrétan a nyelvoktatás problémájáról, amelyet már nem először hozunk ide a Ház elé, már csak azért i s, mert nem látunk semmilyen előrelépést ebben a fontos ügyben. Legutóbb a felsőoktatási stratégia bizottsági tárgyalásakor is szóba került ez a fontos kérdés annak kapcsán, hogy a felsőoktatási stratégia úgy fogalmaz, hogy 2020ra a felsőoktatásba bemenő feltételként megszabják a nyelvvizsga meglétét. Mindezzel mi egyet is tudunk érteni, és fontosnak is tartjuk, hogy legyen egy ilyenfajta követelmény, ugyanakkor nagyon helytelennek tartjuk azt a sorrendet, hogy előbb szabnak egy komoly kritériumot, egy kom oly feltételt, amelynek nagyon sok diák jelen pillanatban, és félő, hogy 2020ban, akármilyen messzinek is tűnik még ez a dátum, de nem tud majd megfelelni, tehát nagyon komoly ez a kritérium, és annak érdekében, hogy meg tudjanak ennek a feltételnek felel ni a jelenlegi fiatalok, nem tesznek semmilyen lépést. Így tehát nagyon helytelennek tartjuk a sorrendet, mi sokkal fontosabbnak tartanánk, hogy előbb legyen meg a nyelvoktatás - amely reformra szorul - a reformja, és utána szabjunk kritériumot. A bizottsá gi ülésen - amit az előbb említettem , amikor felvettük ezt, akkor önök, a jelen lévő államtitkár ahelyett, hogy érdemben válaszolt volna, hogy a nyelvoktatás terén milyenfajta lépések megtételére készülnek, mindösszesen azt hangsúlyozták, hogy már most i s a jelentkezők 53 százaléka rendelkezik megfelelő nyelvvizsgával, így bíznak abban, hogy majd 2020ra azáltal, hogy önök most jelzik a nyelvvizsga fontosságát, mindenki fog rendelkezni ilyennel, és egy szót nem szóltak arról, hogy mégis milyen módon szere tnék megreformálni a nyelvoktatást. Engedjék meg, hogy egy felmérést idézzek, amely néhány évvel ezelőtt készült, és több ország összehasonlításában azt elemezte, hogy mely ország milyen óraszámban fordít figyelmet a tanulók esetében a nyelvoktatásra, és a zt a meglepő eredményt hozta ez a tanulmány, miszerint Magyarországon a vizsgált 9 éves nyelvtanulás során minimum 984 nyelvórán vesznek részt a diákok, és a gyakorlatban ennél jóval több időt fordítanak a tanulásra. Ennél csak két tagállam fordít több órá t a nyelvoktatásra, Dánia és Svédország. És most jön a lényeg: ennek ellenére jelentős előrelépés nem történt a nyelvtudás területén hazánkban, ugyanis egy 2013as felmérés alapján európai uniós szinten a nyelvismeretet tekintve utolsó helyen állunk európa i viszonylatban, mivel a lakosság kétharmada anyanyelvén kívül semmilyen idegen nyelven nem beszél - szól az idézett felmérés. Nagyon súlyos tehát a helyzet, és rámutat arra, hogy hiába van nálunk kellő mértékű, kellő óraszámban nyelvoktatás, mégsem tudunk eljutni olyan szintre, mint más országok eljutnak. Épp ezért fontos lenne a nyelvoktatás egészét megreformálni, és erre szeretném ezzel a felszólalásommal is buzdítani az államtitkár urat és általa a kormányt. Ezen túlmenően szeretnék néhány apróbbnak tűn ő, de mégis jelentős dolgot felvetni, ami szintén előmozdíthatná a fiatalok nyelvtudását. A nyelvreform kapcsán nagyon fontosnak tartanánk a kiscsoportos, beszédcentrikus nyelvoktatás elterjesztését; kiscsoportos, ahol sokkal jobban van lehetőség a diákokk al egyénileg foglalkozni, és beszédcentrikus, amely fontos, hiszen hazánkban a nyelvoktatást sokszor olyan vád is éri, hogy nagyon a nyelvtani dolgokra helyezik a hangsúlyt, ami persze egyrészt fontos, de mégis túlsúlyba kerül, és mindez a beszéd rovására megy.
