Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 4. hétfő (70. szám) - Sallai R. Benedek (LMP) - a földművelésügyi miniszterhez - „Mi indokolja a 230 éves Mezőhegyesi Ménesbirtok földjeinek elvételét?” címmel - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP): - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
3106 utánpótlást továbbra is életben tartani és egyre inkább virágzóvá tenni Győrött és országszerte. Köszönöm szépen. Sallai R. Benedek (LMP) - a földművelésügyi miniszterhez - „Mi indokolja a 230 éves Mezőhegyesi Ménesbirtok földjeinek elvételét?” címmel ELNÖK : Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Sallai R. Benedek, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszternek: „Mi indokolja a 230 éves Mezőhegyesi Ménesbirtok földjeinek elvételét?” címmel. Sallai R. Benedek képviselő urat illeti a szó. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem tudom, mindenki számára kellően világose az, hogy 230 évvel ezelőtt létesült egy - elsősorban az akkori honvédelmi célokra létrehozott - ménes, ez mára két, egymástól fü ggetlen vállalkozás lett. Egyik fele lett a Ménesbirtok Zrt., amely vetőmagtermesztéssel, nagyfoglalkoztatású mezőgazdasági ágazatokkal és húsmarhával foglalkozik, tejelőmarhaállománya is van, és ezenkívül lett a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és É rtékesítő Kft., ez az, amelyik állami tulajdonban van, és ez az, amelyik a lótenyésztést viszi tovább. Adott esetben az elsőről beszélünk, gyakorlatilag ez is egyike a volt nagy állami gazdaságoknak, hiszen ez nemcsak a Trianon előtti években, hanem a komm unista rendszer éveiben is az egyik legnagyobb helyi foglalkoztatóként, állami gazdaságként volt térségi hatású mezőgazdasági szervezet. A privatizációt követően fenntartotta ezt a helyzetét: az egyik legnagyobb térségi foglalkoztató, települési szinten a legnagyobb helyi iparűzésiadóbefizetőről van szó, és a földbérleti pályázatok rendszerében most birtokainak egyre jelentősebb részét veszíti el. A kérdéseimet igyekeztem nagyonnagyon konkrétan feltenni, hogy világos és egyértelmű választ lehessen adni ez ekre. Mi a garancia arra, hogy a meglévő értékek, a nagy hagyományú állattartás - nem idekavarva a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. értékes munkáját , az öntözés, a vetőmagtermelés szétrombolása nem fog bekövetkezni? Második kérdés: mi a garancia arra, hogy a helyi közösség számára az új bérleti rendszer minimum annyi foglalkoztatást fog létrehozni, mint a korábbi? Számolte a kormány a bérleti rendszer munkaerőpiaci hatásaival? Biztosítottae, hogy az új bérlők legalább annyi munkah elyet tartsanak fenn, mint a korábbi zrt.? Milyen vizsgálatot végzett a minisztérium arra vonatkozóan, hogy a jelenleginél több agrármunkahely fog létrejönni, mint korábban? Tájékoztasson a válaszadó, kérem, arról, hogy milyen új értékek jönnek létre az ál lami bérletek új rendszerében, és lehete számítani arra, hogy a „piszkos 12” néven elhíresült privatizációs brigád is hasonló sorsra jut, mint a ménesbirtok, vagy egyszerűen csak azon múlik a drasztikus beavatkozás, hogy melyik kormány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) privatizációs eljárásában történt a hasznosítás. Erre várnék válaszokat. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselői kérdésre Nagy István államti tkár úr válaszol. Megadom a szót, államtitkár úr. DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár :
